Borvendég Zsuzsanna - Palasik Mária: Vadhajtások. A sztálini természetátalakítási terv átültetése Magyarországon, 1948–1956 (Budapest, 2015)

1947- re Kelet- és Nyugat-Európa politi­kailag kettészakadt, aminek súlyos gazdasági következményei voltak Euró­pa keleti felén. A Szovjetunió érdekszfé­rájába került Magyarországon is követni kellett a harmincas években megindult szovjet iparosítási terveket, amelynek következtében a Magyar Dolgozók Párt­ja, élén Rákosi Mátyással hozzálátott a „vas és acél országának" felépítéséhez. A bolsevik mintát másoló kommunista párt minden megnyilvánulását áthatot­ta a voluntarista szemlélet; úgy gondol­ták, természeti tényezők nem befolyásol­hatják a szocializmus építésének terveit. Ennek a meggyőződésnek a bűvöletében a hatalom korábban soha nem tapasztalt mértékben avatkozott be a természeti környezetbe. A környezeti hatástanulmá­nyok nélkül hozott politikai döntéseknek - akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintjük - máig ható következményei vannak. Kötetünk szerzői bemutatják, hogyan próbálták a Szovjetunióban 1948- tól újabb lendületet kapott termé­szetátalakító törekvéseket is adaptálni a hazai viszonyokra; főképp a mezőgaz­dasági „újításokra" az újfajta agrobioló­giai elképzelésekre és kutatásokra, vala­mint gyakorlatban való megvalósításukra koncentrálnak, de érintik a nehézipar erő­szakos fejlesztésének természetre gyako­rolt következményeit is. Megismertetik az olvasót Micsurin, Liszenko és Viljamsz tanainak főbb vonásaival, valamint a li­­szenkóizmus magyarországi megjelenésé­vel és politikai ideológiává emelésével. Különös figyelmet fordítanak az éghajlat­idegen növények meghonosításának kísér­leteire; a talajjavítás, erdősítés és vízgaz­dálkodás területén hozott újításokra, ezeknek pozitív és negatív hatására.

Next