Borvendég Zsuzsanna - Palasik Mária: Vadhajtások. A sztálini természetátalakítási terv átültetése Magyarországon, 1948–1956 (Budapest, 2015)
■S-VS BORVENDÉG ZSUZSANNA-PALASIK MÁRIA r Hibajavító Borvendég Zsuzsanna-Palasik Mária: Vadhajtások, a 73. oldalhoz A nemesített ágasbúza megszületését nagyjából az ötéves terv végére várták, szántóföldi termesztéséről azonban mindössze annyit olvashatunk, hogy „csak később fogjuk tudni megkezdeni."208 Az ágasbúzával folytatott szántóföldi kísérleteket a martonvásári Növénytermelési Kutatóintézet kezdte meg 1950-ben, alig több mint egy katasztrális holdon. Eredményeket sem ekkor, sem a következő évben nem tudtak felmutatni.209 A rendkívül kevés fellelhető dokumentum megerősíti azt a feltételezésünket, hogy az ágasbúza termelése még a citrom és a gyapot meghonosításában hívő pártemberek számára is reménytelennek tűnt. Az ehhez fűződő kísérletek hamar elhaltak. Már 1950 folyamán megfogalmazták a kutatási kísérletekről szóló beszámolókban, hogy a jarovizálás változó eredményeket hozott, vagyis a búza esetében termésnövekedést nem lehetett vele elérni. A már idézett filmhíradóból megtudhatjuk, hogy 1949-ben összesen ötven kalász ágasbúza volt az ország területén, azonban hiába keresztezték ezeket az előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező búzafajtákkal, a kísérlet kudarcba fulladt.21" A tömött kalászú gabona szántóföldi termelésére soha nem került sor.