Kovács M. Mária: Törvénytől sújtva. A numerus clausus Magyarországon 1920-1945 (Budapest, 2012)

Ajánló széljegyzetek Kovács M. Mária könyvéhez ANTIMERITOKRÁCIA. Értékes, alapos, gondolkodó és gondolatébresztő írás. Fe­gyelmezett, lappangóan ironikus szövege meggyőzött arról, hogy a numerus clausus volt az első magyar modernkori zsidótör­vény. Megtestesült benne a tizenkilencedik századi emancipáló jogegyenlőség elvének föladása, helyébe a nacionalista fajvédelem került. A személyes teljesítmény kritériuma helyett a családi származás határozza meg az egyén sorsát, munkája helyett a szülők, nagyszülők, etc. Engem azért rúgtak ki az egyetemről, mert az apám polgár volt. A húszas években azért nem iratkozhattam volna be az egyetemre, mert az apám zsidó volt. A jó tanulmányi eredmény nem számított, semmi, ami sze­mélyes, csak a kollektív-statisztikus. A kitű­nő érettségi nem elég a felvételhez, ha zsi­dó vagy. Az elégséges is jó, ha nem vagy az. A jó tanuló könyvtárba ment, a rossz tanuló zsidót vert. Nem a személy, hanem a sokaság tagja volt elvetendő, sőt gyűlöletes. A jól ta­nuló zsidó diák társai között, mint „görény a tyúkketrecben”, mondta az intézménye­sített antiszemitizmus és a zsidótörvények megalapozója, Prohászka Ottokár püspök. Kormánypolitikusoknak erről köntörfalaz­­niuk kellett, ha pénzt reméltek a Népszö­vetség jóváhagyásával nyugati bankoktól. Ahogy ma pénzért az Európai Uniót kell be­csapni, és persze utálni is ugyanezért, mint kilencven éve a Népszövetséget. A nemzeti szuverenitás, a nagy hang és a nagy zsebek védelmében. Volt, tagadhatatlanul volt kü­lönbség konzervatív és radikális jobboldali­ak között, Bethlen és Klebelsberg, illetőleg

Next