Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere (Budapest, 2003)

Kozári Monika Tisza Kálmán és kormányzati rendszere Tisza Kálmán volt a magyar történelemben leghosz­­szabb ideig miniszterelnök; 1875 és 1890 között öt egymást követő választást nyert meg Tisza és párt­ja, a Szabadelvű Párt. Ennek ellenére a magyar törté­netírás Tisza Kálmánnal nem szívesen foglalkozott. A Horthy-korszakban felelősnek tartották Trianonért és rendszerének korruptságát láttatták. 1945 után meg még ennyi figyelem sem fordult felé. A dualiz­muskori biográfiák egész sorának hiánya - Deáktól Andrássy Gyulán át Apponyi Albertig bezárólag - fá­jó pontja az 1945 utáni történetírásnak. Akadálya volt a kutatásnak az is, hogy ezeknek a politikusok­nak egy jelentős része a Magyarországtól elcsatolt területeken volt birtokos, vagy életük egy szakasza oda kapcsolódott. Az ottani levéltárakba pedig még ma sem egyszerű a bejutás. Hívatásos történész tollából még nem született Tisza Kálmánról életrajz. Ez pedig adóssága a magyar tör­ténettudománynak azért is, mert a Tisza-életrajz hiá­nyában az oktatás is torz képet közvetít a dualista korszakról és személy szerint Tisza Kálmánról. (.Ti­sza szögre akasztotta a bihari pontokat és elvállalta a miniszterelnökséget'’; .pártjának képviselőitől, a .mamelukoktól' feltétlen engedelmességet követelt, de azt nagyúri nemtörődömséggel elnézte, ha saját pecsenyéjüket sütögették"; .ellenfelei szerint mint óriás beszélt, de mint törpe cselekedett”.) Középisko­lai tankönyveinkből ma is többet tudhatunk meg a bismarcki Németországról, mint Tisza Kálmánról és a korabeli Magyarországról. Pedig az a magyar törté­nelemnek egy olyan építő korszaka volt, amely pél­dát adhatna a nemzet összekovácsolásából, a nem­zeti érdekek védelméből és abból, hogyan volt képes Tisza összefogni az ország gazdasági talpraállításá­­nak érdekében a parlamenti politikai erőket.

Next