Palasik Mária - Sipos Balázs (szerk.): Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon (Budapest, 2005)

A 20. század bővelkedik az emberiség mintegy fe­lét kitevő női nemről született szélsőséges felfogá­sokban és állásfoglalásokban. Hosszú és göröngyös út vezetett odáig, míg az emberi jogokat magától ér­tetődően kiterjesztették a nőkre is. A nagy francia forradalom alapokmánya, az Emberi és Polgári lo­gok Nyilatkozata mintha tradicionálisan - mintegy a rendi társadalom „átkos" maradványaként - hagyta volna ki a női nemet a jogokból. Csupán a férfiakra vonatkoztatva értelmezte azokat: mind az ember, mind a polgár fogalmán a férfit értette. Az ipari for­radalomnak és a tömegeket foglalkoztató gyári mun­kának természetes következménye volt a társadalmi, a politikai és a nemek közötti jogi egyenlőtlenségek kiéleződése, és az ennek nyomán meginduló femi­nista mozgalomnak a választójogért folytatott küz­delme. A különböző antidemokratikus rendszerek beavatkoztak ebbe a természetes folyamatba, és pró­bálták - aktuális céljaik érdekében - a nők problé­máit hol semmibe venni, hol túlhangsúlyozni. Min­dezen túlzások mit sem változtattak azon, hogy ant­ropológiai tényre hagyatkozva állították: mind a női szervezet biológiája, mind pedig a hagyományos családmodell bizonyos szerepek ellátására predesz­tinálja a társadalom nőtagjait. Az is tény, hogy az 1945 utáni általános és egyre növekvő foglalkozta­tási igény, majd annak összes terhe inkább a társa­dalom női felére nehezedett. A nők társadalmi sze­repvállalását illetően ma is a legszélsőségesebb - hol támogató, hol ellenző - álláspontok fogalmazódnak meg a „szőke nő" viccektől a „férfi történelem" teljes tagadásáig. Kötetünk ezt mutatja be a címében is jelzett módon: a társadalmi nemek témakörének szer­teágazó kutatásából az alkalmazkodás, az együtt­működés és a vetélkedés problémáit ragadja ki.

Next