Palasik Mária - Sipos Balázs (szerk.): Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon (Budapest, 2005)
A 20. század bővelkedik az emberiség mintegy felét kitevő női nemről született szélsőséges felfogásokban és állásfoglalásokban. Hosszú és göröngyös út vezetett odáig, míg az emberi jogokat magától értetődően kiterjesztették a nőkre is. A nagy francia forradalom alapokmánya, az Emberi és Polgári logok Nyilatkozata mintha tradicionálisan - mintegy a rendi társadalom „átkos" maradványaként - hagyta volna ki a női nemet a jogokból. Csupán a férfiakra vonatkoztatva értelmezte azokat: mind az ember, mind a polgár fogalmán a férfit értette. Az ipari forradalomnak és a tömegeket foglalkoztató gyári munkának természetes következménye volt a társadalmi, a politikai és a nemek közötti jogi egyenlőtlenségek kiéleződése, és az ennek nyomán meginduló feminista mozgalomnak a választójogért folytatott küzdelme. A különböző antidemokratikus rendszerek beavatkoztak ebbe a természetes folyamatba, és próbálták - aktuális céljaik érdekében - a nők problémáit hol semmibe venni, hol túlhangsúlyozni. Mindezen túlzások mit sem változtattak azon, hogy antropológiai tényre hagyatkozva állították: mind a női szervezet biológiája, mind pedig a hagyományos családmodell bizonyos szerepek ellátására predesztinálja a társadalom nőtagjait. Az is tény, hogy az 1945 utáni általános és egyre növekvő foglalkoztatási igény, majd annak összes terhe inkább a társadalom női felére nehezedett. A nők társadalmi szerepvállalását illetően ma is a legszélsőségesebb - hol támogató, hol ellenző - álláspontok fogalmazódnak meg a „szőke nő" viccektől a „férfi történelem" teljes tagadásáig. Kötetünk ezt mutatja be a címében is jelzett módon: a társadalmi nemek témakörének szerteágazó kutatásából az alkalmazkodás, az együttműködés és a vetélkedés problémáit ragadja ki.