Udvarhelyi Éva Tessza: Az igazság az utcán hever. Válaszok a magyarországi lakhatási válságra (Budapest, 2014)
A kötet fő kérdése, hogy a XX. század során a mindenkori magyar állam hogyan kezelte a városi hajléktalanságot mint a lakhatási szegénység legszélsőségesebb formáját. Miközben számos sikeres és sikertelen állami és önkormányzati próbálkozást bemutat, megállapítja, hogy végeredményben az állam a mai napig nem képes igazságos és fenntartható módon kezelni a lakhatási válságot. A szerző azt is vizsgálja, hogy az 1900-as évek elejétől napjainkig milyen szerepet játszottak az alulról kiinduló kezdeményezések abban, hogy az állam érdemben foglalkozzon a lakhatási szegénység megoldásával. A mű hiánypótló módon öszszefoglalja a lakhatásért és a lakásszegénységben élő emberek méltóságáért folytatott küzdelmek eddig kevéssé ismert történetét. A szerző szerint a szegénység fokozódó üldözése annak nyílt elismerése, hogy az olyannyira vágyott kapitalista állam képtelen hathatós megoldást találni a mélyen gyökerező strukturális problémákra. Ebben az értelemben a hajléktalansággal kapcsolatos politikai harcok messze nemcsak a lakástalanságról szólnak, hanem összesűrítik és kikristályosítják a posztszocialista magyar társadalom belső ellentmondásait. Ahhoz, hogy érdemi szakpolitikai és strukturális válaszokat lehessen kikényszeríteni az államtól és az önkormányzatoktól, feltétlenül szükség van erős lakhatási mozgalomra, amely meghaladja mind a szociális ellátás, mind pedig az ügyközpontú tiltakozás kereteit, és cselekvése középpontjába a lakásszegénységben élő csoportok közötti szolidaritást, az érintett csoportok aktivizálását és a rendszerszintű változást helyezi.