B. Szabó János szerk.: Mohács (Nemzet és emlékezet, 2006)

I. Források

29. péntek. Közepes távolságú állomás a Dunához közel, miután egy nagy város mellett elhaladtunk, s még jó darabot mentünk. A pasa Zejnel pasa tirhalai szandzsák­bégen és Szülejmán nigeboli bégen kívül a többi ruméliai bégekre megharagudván, az előőrsi szolgálatot sorban felváltva a kethudákra és defterdárokra bízta, úgyhogy azon szandzsák katonaságával, melyre a sor következett, egy nap és egy éjjel a def­terdár, másik nap éjjel pedig a kethuda volt. Zil-kade utolja, szombat.27 Semmi. Összesen 30 nap, 14 állomás. 932. év zil-hidzse hó [1525. szeptember 8.-október 7.] Elseje vasárnap. 2. hétfő 3. kedd. Érkezés Budára. 4. szerda. A padisah Őfelsége lóra ülvén, Ibrahim pasával véges-végig járta és meg­tekintette Buda városát. Eső esett. 5. csütörtök. A padisah lóra ült, és megnézte a város környékét. A túlsó parton fekvő várost felgyújtották. Ma korán reggel hídépítéshez kezdtek Budának agacs­­bazirijánál,28 mihez Iszkender Cselebi, néhány müszellem29 és a gyalogság szandzsák­bégjei felügyelőkké neveztettek ki. Isten kegyelméből már három napja, hogy a vá­rosban esti ima után éjjelenként a mi zenekarunk játszik. 6. péntek. Ma az innenső parton lévő várost felgyújtották. Este egy templomot is felgyújtottak, mely kőből s boltozatra volt építve, s melynek 215 láb magas tornya volt, és minden fából lévő része leégett olyan nagy tűzzel, hogy ez az egész környéket is bevilágította. A padisahnak nem volt szándéka ezt felgyújtani, csak véletlenül gyújtották fel; a pasa oda is ment, és el akarta oltatni a tüzet, de nem sikerült. A kö­zelben egy nagy erőd lévén, kora reggel öt-hatszáz janicsár néhány ágyúval és öt-tíz­­ezer lovas odament. 7. szombat. A padisah lóra ülvén, a királynak vadászkastélyához lovagolt a pasá­val együtt, aki útközben csatlakozott hozzá. A királyi palotában levő fegyvertárat és egyéb szereket, a palota előtt lévő rendkívül nagy ágyút és a többi ágyúkat, továbbá az oszlopon álló rézalakot és annak fiait30 elhurcolva, éjjel-nappal szállították a ha­jókra. A hídon is szünet nélkül dolgoztak. Azt a nagy erődöt lerombolván, a benne talált szereket, javakat elrabolták, az embereket foglyul ejtették. Ezalatt a város éj­jel-nappal égett. 8. vasárnap. Az uralkodó a királyi palotában nagy társaságot gyűjtvén össze, lako­mát adott az összes zenészek játéka mellett, s ezeket megajándékozta. 9. hétfő. A padisah ma ismét a király vadászóhelyére lovagolt. 10. kedd. Ünnep.31 Az állam oszlopai, a birodalom előkelői, a ruméliai és anató­liai bégek mindnyájan a trón elé járultak, és kezet csókoltak a padisahnak. Azt mond­ják, hogy Buda építése óta és az egyenes ágon leszármazó magyar királyok uralkodá­sa óta Lajos király idejéig 4700 esztendő múlt el. 11. szerda. A padisah ismét vendégséget adott a királyi palotában, és a zenészeket megajándékozta. A király kertjében sátorokat üttetvén fel, nagy társaság volt jelen. Ma elkészült a híd, s egyszersmind eleség osztatott ki, most másodízben. Estefelé Iszkender Cselebi defterdár hozzátartozóival és a hivatalnoki karral együtt átkelt a hídon a túlsó oldalra, és ott megszállott. 12. csütörtök. Ma hajnalban és éjfélkor Kodzsa bég, szemendrei szandzsákbég és testvére, Mahmud, viddini bég, átkelt a hídon, és a szigettel szemközt szállott meg. Azután átkelt a pasa sátora és a sereg nagy része, s Peste vára közelében telepe­dett meg. 13. péntek. A győzelmes hadsereg a múlt éjjel egészen reggelig szünet nélkül vo­nult át a hídon. Délelőtt a pasa maga is átkelt, és sátorába ment. Ma és a múlt éjjel az egész ruméliai hadtest átköltözött a hídon. A padisah sátorát is átvitték, és felál­198 Források

Next

/
Oldalképek
Tartalom