B. Szabó János szerk.: Mohács (Nemzet és emlékezet, 2006)

I. Források

lították a túlsó oldalon; mindjárt délután maga a padisah is átkelt, és sátorába ment. A király palotáját, mivel benne mulatott, nem tartván illendőnek fölégetni, janicsá­rokat rendelt melléje őrökül, hogy föl ne gyújtsák. 14. szombat. Reggeltől estig szüntelenül tartott a hadsereg átvonulása. A környék­ről igen sok foglyot hoztak. A Budán lakó zsidókat hajókra vitték elszállítani; de a magyarokat kiválasztván, a királyi palota őrzésére küldték, mire az előbb odarendelt őrök átjöttek az innenső félre. 15. vasárnap. A múlt éjjel, reggeli ima idején, a híd három részre szakadt, mikor éppen lovakat hajtottak át, s azok mind a vízbe estek. A hídnak csak egy darabja maradt a helyén, a másik két részt elvitte a víz. Több ember is belefült a vízbe. Ma kellett volna továbbindulni, de a híd leszakadása miatt elhalasztatott. Huszrev bosznai bég, továbbá Mikhál-oglu Mohammed bég és Omár bég oglu Haszán bég, szilisztrai bég - kik az utócsapattal hátramaradtak volt - korán reggel hajókon keltek át. A kör­nyékről számtalan sok foglyot és más zsákmányt hoztak. A táborban kihirdettetett, hogy holnap lesz az indulás. Napnyugtakor kevés eső esett, és vihar keletkezett, de csakhamar elmúlt. 17. kedd. Első állomás három mérföldnél valamivel távolabb, hova délfelé érkez­tünk meg. Folyó nincs mellette, csak itt-ott tavak és szép mezők. Igen sok igásló el­pusztult. 18. szerda.32 19. csütörtök. Harmadik állomás négy mérföldnyire, hova ikindi előtt kevéssel érkeztünk meg. Mivel a Duna távol volt, az úton és az állomáson szükséget szen­vedtünk vízben. Minthogy a táborban szükség volt, az árpának kiléje33 120-130 ak­­cséért, a liszt kiléje pedig 200 akcséért kelt. Ma igen sok jószág pusztult el. Szép mezők voltak. 20. péntek. Negyedik állomás 5 mérföldnyire, a Tisza vize partján. Szegedin [Sze­ged] városa mellett. Nagyon távoli állomás, amiért ima után lóra ültünk, s csak az esti ima idején szálltunk meg. Eső is esett. A város lakosai előre hírét vevén, hogy jön a török, családjaikkal és javaikkal valamennyien átköltöztek a Tisza túlsó olda­lára. Azonban a környéken levő falvak nem óvakodó lakóit váratlanul leptük meg, s rendkívül sok zsákmányhoz jutottunk, és sok foglyot ejtettünk. A hadsereg bővében volt a lisztnek, búzának, árpának, takarmánynak és más élelmiszereknek. A Tisza nevű folyóvíz is a Dunához és a Szávához hasonló nagy folyó, de egyáltalán nincs rajta átkelőhely. 21. szombat. Állomás Szegedinnél. Híre jött, hogy a padisah az útján Bács nevű helyhez érkezvén, feldúlta, kirabolta és elpusztította. Egy csapat gyaur a város falán belül levő kolostorba menekülvén, reggeltől estig védte magát,34 de végre is legyő­­zetvén, sok zsákmány és fogoly került kézre, s a várost minden részén felgyújtották. A nevezett városban rendkívül sok juh lévén, 50 000 juhot a pasa, 20 000-et pedig Iszkender Cselebi defterdár számára hajtottak el. 22. vasárnap. Ötödik állomás három mérföldnyire, a Tisza közelében, hova délfe­lé érkeztünk. 23. hétfő. Hatodik állomás egy mérföldnyire, a Tisza partján lévő kis vár közelé­ben, egy nádas tó mellett, hova délelőtt érkeztünk. Itt szép mezők vannak. 24. kedd. Hetedik állomás három mérföldnyire, Titel vára előtt, hol délelőtt száll­tunk meg. Közel van a Tisza. Jelentés tétetett, hogy Deli Radics35 nevű átkozott a környéken portyázók közül három-négyszáz embert elfogott, mintegy ötszázat pedig levágott, s általában az utakat elállva, a bárhonnan jövőket vagy foglyul ejtette, vagy leölte. Ezért Huszrev bosznai bég, aki az utócsapatot vezette, néhány csapatot lesbe állított, s amint a nádorispán-oglu nevű átkozott, ki seregével üldözte, a portyázók s a hadtesttől és poggyásztól elmaradottak helyett a leshelyre bukkant: hirtelen meg­támadta az alávaló hitetleneket, s a kőiteken kívül hatot élve elfogván, azok a pa­sához hozattak. Oszmán források 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom