B. Szabó János szerk.: Mohács (Nemzet és emlékezet, 2006)

I. Források

6. Adómentesség fejében katonáskodó irreguláris portyázó lovasok. - A szerkesztő jegyzete. 7. A ramazán hónap eltelte utáni ún. kis hajrám ünnepe. 8. Fővezérévé. 9. A csaus udvari, polgári vagy katonai hírvivő, törvényszolga. Testületük feje, a csaus-basi kb. a mai belügy- és igazságügy-miniszternek felelt meg. A katonai csausok feje egyben egy janicsár­­ezred parancsnoka is volt. 10. A szegbánok eredetileg a szultán vadászebeinek gondozói voltak, később beolvasztották őket a janicsárok közé. Parancsnokuk, a szegbán-basi a janicsárok törzskarának tagja. 11. Bizonyos katonai és udvari tisztek címe. 12. A porkoláb szó a német Burggraf (’várgróf’) eltorzításából keletkezett, itt még eredeti jelentés­ben használják. 13. Valószínűleg tolihiba háromszáz helyett. 14. Jelentése: ’tornyos templom’. Fekvése szerint Kamonc, a mai Sremska Kamenica lehet. ­­A szerkesztő jegyzete. 15. Moldva és Havasalföld. - A szerkesztő jegyzete. 16. A jaják bizonyos janicsárezredek rendszerint várőrségre használt gyalogosai. Parancsnokuk a jaja-basi. 17. Újabb keltezési hiba, hiszen sewál hónap is csak 29 napos. Emiatt zil-kade hónap is végig té­vesen van számozva. 18. A két állomás közti távolság leginkább Atya várát valószínűsíti, a mai Sarengrad mellett (Hor­vátország). A 16. században az itteni falut Votyinnak hívták. - A szerkesztő jegyzete. 19. A hajó- és hídépítésnél a rőf kb. 70 centiméter. 20. Kisebb hűbérbirtokot. 21. A helytartók katonaságával. 22. A délután 2 és 5 óra közti idő, illetve az ekkor mondandó imádság. 23. A reggeli imát napkeltekor mondják, augusztusban tehát kb. 5 órakor. 24. Délután 4 óra tájban. 25. Különleges szolgálatot teljesítő személy a szultán mellett. 26. Ennek szövegét e kötetben az 202-206. oldalon közöljük. - A szerkesztő jegyzete. 27. Ez a nap a valóságban már zil-hidzse hónap elseje, azaz 1526. szeptember 8-a. Zil-hidzse nap­jainak számozása is téves. 28. Vásártér, ahol fát árulnak. 29. Adózás alól felmentett irreguláris lovasság. 30. Héraklész, Artemisz és Apollón szobra a budai várban. A törökök azt hitték, hogy egy királyt és két fiát ábrázolják. 31. A nagy vagy kurban hajrám ünnepe annak emlékére, hogy Abrahám fel akarta áldozni Iszákot. 32. [Hiányzik a szövegből.] - A szerkesztő jegyzete. 33. Gabonamérték, kb. 25 kiló. 34. Dzselálzáde Musztafa kiemelte, hogy: „A lakosok színe-java ama templomba zárkózott, mely akkora volt, mint egy vár. A bezárkózott kutyák ikindiig harcoltak a győzelmes sereggel, s mivel az átkozottaknak puskáik voltak, belülről igen sok muzulmánt vértanúvá tettek.” - A szer­kesztő jegyzete. 35. Bosics Radics rác vezérről, illetve [valószínűleg] Perényi Péterről van szó. 36. A hadifoglyok árának ötödrészét be kellett fizetni a kincstárba. 37. Dzselálzáde Musztafa részletesebben is leírta, hogy „azon a vidéken volt egy nagy, erődített hely, tele alávaló gyaurokkal, olyan alakban, mint egy vár, melybe lehetetlen volt behatolni, mivel nehezen járható, veszedelmes helyen feküdt... Körös-körül állított szekerekkel jól meg lévén erősítve, belül több helyen puskás és bátor makacsok álltak, akik szüntelenül puskagolyót szórtak az iszlám híveire.” - A szerkesztő jegyzete. 38. A janicsárok 79. ezredének (vadászezredének) parancsnoka. 39. Politikai, birodalmon belüli küldetésekre használt szultáni tisztviselő [a szultáni palota ajtón­­állóinak parancsnoka]. 40. A szultán főasztalnoka. 41. Karaman déli része, a régi Kilikia [a mai Anatólia délkeleti vidéke, ahol Szüglün Kodzsa és Baba Zünnun vezetésével tört ki felkelés a magas adók miatt.] Oszmán források 201

Next