B. Szabó János szerk.: Mohács (Nemzet és emlékezet, 2006)

I. Források

Jegyzetek 1. Ferdi efendi életéről csupán annyit tudni, hogy valószínűleg a díván hivatalnoka volt, s verse­ket írt. Thúry fordítása óta a török tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Szülejmánról szóló munkát nem ő, hanem egy Bosztán Cselebi nevű történetíró írta. - A szerkesztő jegyzete. 2. A délutáni ima idején. - A szerkesztő jegyzete. 3. Augusztus 29-én. 4. Portyázó lovasok. 5. A nem mohamedán népek gyűjtőneve. 6. A Sárvíz Mohácstól jóval északabbra folyik; Brodarics-féle hagyomány szerint ez a Csele-patak volt. - A szerkesztő jegyzete. 7. Szeptember 10-én (más források szerint 11-én vagy 12-én). Lutfi pasa:1 Az Oszmán-ház története (a kezdetektől 1554-ig), 1550-es évek (Részlet) Már előbb, mikor Szülejmán szultán Isztambulból kiindulva seregének összegyűjté­sével foglalkozott, Magyarország királyának hírül vitték, hogy: íme, Szülejmán szul­tán ennyi haddal jön ellened, légy készen! A király pedig, amint e hírt hallotta, egy pillanat alatt összegyűjtvén dívánját, Összehívta a frenkek bánjait, Lengyel-, Cseh- és Rósz-ország khánjait, Örömhírt mondva, így szólt hozzájuk: Ismét örvendetes hír érkezett Jézustól: Akit epedve óhajtottunk, íme, a maga lábán jön hozzánk. Természetes, hogy elébe megyünk, De mely helyen álljunk szembe az érkező vaddal? Kísértsük meg az országba be nem ereszteni, A Szávához sietve vívjunk meg vele. Mi volna feladatunk, hogy szerencsénk legyen, Hogy az ellenségtől elvegyük a trónt és koronát? Tied (mondák) ez ügyben az intézkedés, Mi engedelmeskedünk, akár ifjak, akár vének legyünk, A keresztyénségnek te vagy a reménye, A hitetlenek országainak te vagy a kulcsa. Ahogyan akarod, úgy fogd el a vadat. Ekkor a király ezt mondta: „Leghelyesebb lesz, ha csalétket szórunk neki, s ha vala­mely várat támad meg, nyugodtan maradunk. Ha a Száván hidat ver, ne törődjünk vele; hadd keljen át a Száva vizén, azután a Dráva vizén, s amint a Dráván átjött, elvágunk előtte minden utat, hogy senki se tudjon megszökni, s azután a kilencszáz éves bosszút kitöltjük rajta az összes keresztény nemzetek nevében.” Amint a bánok a királynak e tervét hallották, valamennyien felállottak, s nagyon helyeselvén a ki­rály tervét, dologhoz és fegyverkezéshez láttak. Egy hónapig szüntelenül hadiszemlét tartottak, lovasról, gyalogosról, fegyverzet­ről, páncélról lajstromot vettek föl. Azután Budimról [Budáról] Mohács nevű hely­re indultak. A mindenféle szereket szállító szekereken kívül mintegy tízezer szekér volt megrakva ágyúfélékkel, némelyiké zarbuzánnal, némelyike prangival2 és a fegy­verzet különféle nemeivel. 200 000 lovas és 30 000 gyalog puskás vala, akik lövése­iket sohasem hibázták el. Az arabadzsikat és topcsikat3 kivéve ilyen módon jöttek, és Mohács mezején megtelepedve, várták az iszlám padisahját, Szülejmán szultánt. Szülejmán szultán, amint a drávai hídon átkelt, Mohács felé tartott. Itt egy nagyon 226 Források

Next

/
Oldalképek
Tartalom