B. Szabó János szerk.: Mohács (Nemzet és emlékezet, 2006)
I. Források
Jegyzetek 1. Ferdi efendi életéről csupán annyit tudni, hogy valószínűleg a díván hivatalnoka volt, s verseket írt. Thúry fordítása óta a török tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Szülejmánról szóló munkát nem ő, hanem egy Bosztán Cselebi nevű történetíró írta. - A szerkesztő jegyzete. 2. A délutáni ima idején. - A szerkesztő jegyzete. 3. Augusztus 29-én. 4. Portyázó lovasok. 5. A nem mohamedán népek gyűjtőneve. 6. A Sárvíz Mohácstól jóval északabbra folyik; Brodarics-féle hagyomány szerint ez a Csele-patak volt. - A szerkesztő jegyzete. 7. Szeptember 10-én (más források szerint 11-én vagy 12-én). Lutfi pasa:1 Az Oszmán-ház története (a kezdetektől 1554-ig), 1550-es évek (Részlet) Már előbb, mikor Szülejmán szultán Isztambulból kiindulva seregének összegyűjtésével foglalkozott, Magyarország királyának hírül vitték, hogy: íme, Szülejmán szultán ennyi haddal jön ellened, légy készen! A király pedig, amint e hírt hallotta, egy pillanat alatt összegyűjtvén dívánját, Összehívta a frenkek bánjait, Lengyel-, Cseh- és Rósz-ország khánjait, Örömhírt mondva, így szólt hozzájuk: Ismét örvendetes hír érkezett Jézustól: Akit epedve óhajtottunk, íme, a maga lábán jön hozzánk. Természetes, hogy elébe megyünk, De mely helyen álljunk szembe az érkező vaddal? Kísértsük meg az országba be nem ereszteni, A Szávához sietve vívjunk meg vele. Mi volna feladatunk, hogy szerencsénk legyen, Hogy az ellenségtől elvegyük a trónt és koronát? Tied (mondák) ez ügyben az intézkedés, Mi engedelmeskedünk, akár ifjak, akár vének legyünk, A keresztyénségnek te vagy a reménye, A hitetlenek országainak te vagy a kulcsa. Ahogyan akarod, úgy fogd el a vadat. Ekkor a király ezt mondta: „Leghelyesebb lesz, ha csalétket szórunk neki, s ha valamely várat támad meg, nyugodtan maradunk. Ha a Száván hidat ver, ne törődjünk vele; hadd keljen át a Száva vizén, azután a Dráva vizén, s amint a Dráván átjött, elvágunk előtte minden utat, hogy senki se tudjon megszökni, s azután a kilencszáz éves bosszút kitöltjük rajta az összes keresztény nemzetek nevében.” Amint a bánok a királynak e tervét hallották, valamennyien felállottak, s nagyon helyeselvén a király tervét, dologhoz és fegyverkezéshez láttak. Egy hónapig szüntelenül hadiszemlét tartottak, lovasról, gyalogosról, fegyverzetről, páncélról lajstromot vettek föl. Azután Budimról [Budáról] Mohács nevű helyre indultak. A mindenféle szereket szállító szekereken kívül mintegy tízezer szekér volt megrakva ágyúfélékkel, némelyiké zarbuzánnal, némelyike prangival2 és a fegyverzet különféle nemeivel. 200 000 lovas és 30 000 gyalog puskás vala, akik lövéseiket sohasem hibázták el. Az arabadzsikat és topcsikat3 kivéve ilyen módon jöttek, és Mohács mezején megtelepedve, várták az iszlám padisahját, Szülejmán szultánt. Szülejmán szultán, amint a drávai hídon átkelt, Mohács felé tartott. Itt egy nagyon 226 Források