Borsos Balázs: Vadészakról Vadnyugatra (2000)

Amerika tájai közül csak Nyugathoz kötődik elválaszthatatlanul a vad jelző. Holott Észak cseppet sem szelíd! Csak itt a hódító fehér em­bernek nem ellenséges indián törzsekkel vagy erkölcsöt és törvényt nem ismerő kalandorok­kal kellett elsősorban megküzdenie, hanem a természet erőivel. Észak nemcsak a felfedező­utazások idején, de a technikai civilizáció korá­ban sem enged könnyű életet errefelé. Itt telente gyakran süllyed -40 fok alá a hőmérő higany­szála, de akár júliusban is havazhat, míg egy hétre rá már forró, enyhülés nélküli éjszakák és vérszívó szúnyogok milliárdjai keserítik meg az ember napjait. Erre a zord vidékre érkezett meg egy geoló­­gia-földrajz-néprajz szakos egyetemista, hogy tizenkét hét alatt buszon, autóstoppal és gyalog végigutazza Észak-Amerikát Alaszkától Ari­zonáig. A szerző elsősorban az Amerikában kiemelt értékként kezelt nemzeti parkok sorát látogatta végig a jég és sziklák alkotta magas­­hegységektől az ősi indián kultúrák lakta szá­raz fennsíkokig, a kihalt dinoszauruszok ma­radványait őrző préritől az óriási mamutfenyők még élő maradékát őrző kaliforniai tengerpar­tig. Útinaplója segítségével az olvasó végigkí­sérheti kalandozásain, képet alkothat magának természet- és emberközelből erről a mindössze két hatalmas ország, Kanada és az Amerikai

Next