Gyurgyák János - Kisantal Tamás szerk.: Történetelmélet. II. (Osiris tankönyvek, 2006)
IV. A történeti megismerés, megértés és magyarázat
ban azt hangsúlyozta, hogy a megismerést befolyásoló tényezők egy objektív realitás eredményei. Szerinte a történésznek nem önkényes szubjektivitásából kell kiindulnia, hanem miközben népe, állama gondolatvilága alapján a múltat szemléli, tulajdonképpen saját énje felett áll, a történelem objektív erői alapján képes a történelmet megjeleníteni. A helyes megértés - állítja Droysen - több feltétel alapján jön létre: első lépésben a történész számba veszi a tényeket, szem előtt tartja, hogy e tények akarati aktusok eredményei. Ezután meg kell vizsgálnia azokat a feltételeket, melyek között az adott cselekvések lejátszódnak, majd az akarati tevékenységeket lélektani, pszichológiai magyarázattal kell ellátnia. A végső lépés a belső, lelki elhatározások, cselekedetek mögött lévő eszmék megértése. Ezek Droysen szerint olyan erkölcsi hatalmak, melyek a konkrét társadalmi intézményekben öltenek testet. Droysen történeti módszertana nem csak a későbbi szellemtörténeti nézőpontok egyik korai változatának tekinthető, de nagy hatással volt jelentős 20. századi metodológiai-filozófiai munkákra is, például Gadamer alapvető hermeneutikai művében, az Igazság és módszerben hosszan elemzi a német történész megértéselméletét és annak különböző vetületeit. A jelentősebb idegen nyelvű Droysen-szakirodalom: Benedetto Bravo: Philologie, histoire, philosophie de l'histoire: Étude sur J. G. Droysen, historien de l'antiquité (Wroclaw, 1968, Wydawnictivo Polskrej Akademii); K. H. Spieler: Untersuchungen zu Johann Gustav Droysens „Historik" (Berlin, 1970, Draker und Humblot); Hayden White: Droysen's Historik: Historical Writing as a Burgeois Science. In uő: The Content of the Form: Narrative Discourse and Historical Representation (Baltimore, 1987, The Johns Hopkins University Press); Christine Wagner: Die Entwicklung Johann Gustav Droysens alsAlthistoriker (Bonn, 1991, Habéit); Robert Southard: Droysen and the Prussian School of History (Lexington, 1994, University Press of Kentucky); Christian-Georg Schuppe: Der andere Droysen (Stuttgart, 1998, Steiner); Eberhard Strauss: Johann Gustav Droysen und die Geschichte Preussens (Berlin, 2000, de Gruyter); Andreas BuUer: Die Geschichtstheorien des 19. Jahrhundertsq 1038 (Berlin, 2002, Logos). Droysentől az 1857-es történetfilozófiai előadások Bevezetése, valamint A Historika alapvonalai 1882-es utolsó, nyomdakész kéziratának szövege jelent meg a Csejtei Dezső - Dékány András - Laczkó Sándor - Simon Ferenc szerkesztette: Ész-élet-egzisztencia IV. Történetfilozófia 1. (Szeged, 1994, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány) című kötetben. Magyar nyelven Droysenről inkább csak összefoglaló művekben lehet olvasni. Ezek közül a legfontosabbak: Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata (Budapest, 1984, Gondolat); Georg G. Iggers: A német historizmus. A német történetfelfogás Herdertől napjainkig (Budapest, 1988, Gondolat). Az alábbiakban a Historika magyarul megjelent változatát közöljük újra. Megtartottuk a korábbi kiadás jelölésrendszerét:}...{- a szerző írásos vagy szóbeli betoldásai az 1857-es előadások kéziratának szövegébe; <...>- bizonytalan szöveghelyek; * - olyan szöveghelyek kezdete, melyeknél egy későbbi betoldás átfedi az 1857-es szöveget; [...]- a Droysen-szöveg kiadójának betoldásai. A fordítás Csejtei Dezső munkája. ♦ HISTORIKA ♦ 45