Szabó Zoltán: 1956, korszakváltás (Szabó Zoltán Összegyűjtött Munkái, 2006)

Szabó Zoltán londoni emigrációja idején keletke­zett, az ‘56-os forradalomról szóló írásait adjuk közre (a szerző 1989-ben indult életműsorozatának IV. köte­teként). Az első fejezetben az 1956 októbere és decembere között írt mintegy hatvan, napi politikai elemzés ol­vasható a magyar szabadságharcról s annak nemzet­közi sajtóvisszhangjáról. A Küszöbről napi jelentései - egyetlen kicenzúrázott szöveg kivételével - a Szabad Európa Rádióban hangzottak el, néhányuk megjelent a The Spectator című befolyásos politikai hetilapban is. Míg a Küszöbről tudósításai egyidejú'ek a magyar­­országi forradalom eseményeivel, addig a Kívülről fél évvel később keletkezett. Az 1957-ből a forradalomra visszatekintő irodalmi napló folytatásokban jelent meg a londoni Irodalmi Újságban, míg csak félbe nem szakadt. Az Ezerkilencszázötvenhat című, 1977-ben Genfben elhangzott tudományos előadás történeti távlatba helyezi ‘56-ot és történelmi értékelés keretei közé illeszti a forradalmat. így az olvasó a magyar for­radalom angol nézőpontjából három idősíkon és Szabó Zoltán három műfaja szerint olvashat „variá­ciókat egy témára”. A szemszög állandóságából és a megközelítésmódok változékonyságából kitűnik Szabó Zoltán erkölcsileg és politikailag koherens vi­lágnézete. Az 1975-ben keletkezett Korszakváltás cí­mű, 1944-1945-ös memoáija pedig arról tanúskodik, hogy 1956-ban azokat a történelmi értékeket ismerte fel a magyar forradalomban, amelyeket akkor is kere­sett, amikor 1945-ben felkereste a debreceni Ideigle­nes Kormányt. Akkor a hivatalos lapot, a Magyar Köz­lönyt szerkesztette, majd 1947-ben elvállalta a párizsi kultúrattasé feladatkörét a követ, Károlyi Mihály - az 1918-as, első Magyar Köztársaság elnöke - mellett. ‘56-ban s az utána következő években a francia kor­mányfőt, az indiai államfőt, az angol és a francia értel­miség vezető alakjait petíciókban szólította fel a ma­gyar demokrácia védelmére, a második Magyar Köz­társaság eszmei értékeinek elismerésére és emberei­nek az akasztófától, börtöntől való megmentésére. A kötetet Kenedi János rendezte sajtó alá, figyelem­be véve a Londonban élő Czigány Lóránt és a Wa­shingtonban élő András Sándor eddigi filológiai munkáit.

Next