Ungváry Krisztián szerk.: A második világháború (Nemzet és emlékezet • Budapest, 2005)
I. Források - Magyarország megszállása
Jegyzetek 1. A Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt, RSHA) Heinrich Himmler irányítása alá tartozott, és 1941 -tői a német véderő Canaris tengernagy által vezetett Amt Ausland/ Abwehr osztályával párhuzamosan külföldi hírszerzéssel is foglalkozni kezdett. 1944-ben egyre több kompetencia csúszott át az RSHA kezeibe, az 1944. július 20-i Hitler-elleni merénylet után pedig az Abwehr illetékességeit is az RSHA szervezetébe tagolták. Az eredeti német tervek kendőzetlen katonai megszállással számoltak, amelyben a magyar haderő lefegyverzése, valamint a szövetséges román és szlovák hadsereg bevonása is szerepelt. Hitler erről döntést is hozott, de az itt közölt memorandum hatására ezt megváltoztatta. Az irat szerzője minden bizonnyal dr. Wilhelm Höttl SS-Sturmbannführer, aki az RSHA magyar referense volt. Höttl Bokor Péter által készített interjújában legalábbis hivatkozik egy emlékiratra, amely a közölttel tartalmilag megegyezik, és amelyet ő szerkesztett. Az iratot Höttl főnöke, Walter Schellenberg egy közvetítővel „Hitler éjjeliszekrényére” helyeztette, akit tartalma teljesen meggyőzött. Lásd Bokor Péter; Végjáték a Duna mentén. Interjúk egy filmsorozathoz■ Budapest, 1982, RTV - Minerva - Kossuth, 185-187. o. 2. A dokumentumot közlő Kerekes Lajos a következő lábjegyzetet fűzte ehhez a részhez: „A náci fasiszta demagógia egyik módszere volt, hogy a fasizmust mint a nagytőke és a nagybirtok ellenségét tüntesse fel. A német fasizmus története azonban világosan megmutatta, hogy a fasizmus a finánctőke legreakciósabb és legterroristább diktatúrája, amelyet sem a fasiszta frazeológia, sem főleg kis- és középtőkések ellen foganatosított látszatrendszabályok nem tudtak elhomályosítani. Ami pedig a magyar nagybirtokosok németellenességét illeti, a Horthy-korszak egész szégyenteljes története is igazolja, hogy a németbarát politika leghívebb támasza Magyarországon éppen a nagybirtokos arisztokrácia volt.” Kerekes fasizmusra vonatkozó gondolatmenete betudható a kor sajátos szellemének. A nagybirtokosokra vonatkozó állítása teljes valótlanság. Valójában épp a gr. Bethlen István, Kállay Gyula, gr. Esterházy Móric, gr. Sigray Antal által reprezentált nagybirtokos politikai elit volt az, amelyik távolságot tartott a német politikától és antifasiszta álláspontot képviselt. 3. Ruszkay valójában lemondott rendfokozatáról annak érdekében, hogy nyíltan politizálhasson, amit ellenzéki színekben honvédtiszt még nyugalmazott státusban sem tehetett meg rangvesztés nélkül. A Koronatanács ülésének jegyzőkönyve Horthy Miklós és kísérete klessheimi tárgyalásairól és a német megszállás következtében kialakult helyzetről1 1944- március 19. JEGYZŐKÖNYVE az 1944- évi március hó 19-én a Királyi Várpalotában du. 12 óra 45 perckor tartott KORONATANÁCSNAK Főméltóságú vitéz nagybányai Horthy Miklós úr, Magyarország kormányzójának elnöklete alatt jelen voltak: dr. nagykállai Kállay Miklós m. kir. t. t. m. kir. miniszterelnök, giczi, assakürthi és ablanczkürthi Ghyczy Jenő m. kir. 1.1., m. kir. külügyminiszter, dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc m. kir, t. t., m. kir. belügyminiszter, dr. Reményi-Schneller Lajos m. kir. t. t., m. kir. pénzügyminiszter, báró losonczi Bánffy Dániel2 m. kir. t. t., m. kir. földművelésügyi miniszter, Bornemissza Géza m. kir. t. t., m. kir. iparügyi miniszter, dr. borosjenői Zsindely Ferenc3 m. kir. 1.1. m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, dr. Szinyei Merse Jenő4 m. kir. t. t., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Radocsay László5 m. kir. 1.1., m. kir. igazságügyminiszter, csatai Csatai Lajos m. kir. 1.1., vezérezredes, m. kir. honvédelmi miniszter, dr. Szász Lajos m. kir. t. t., m. kir. közellátásügyi tárcanélküli miniszter, dr. Antal István6 m. kir. t. t. m. kir. tárcanélküli nemzetvédelmi propaganda miniszter, vitéz Szombathelyi Ferenc m. kir. t. t., vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke, Sztójay Döme m. kir. 1.1., berlini követ. 334 Források