Vadász Sándor szerk.: 19. századi egyetemes történelem 1789-1914. Európa és az Európán kívüli országok (Osiris tankönyvek, 2011)

I. Európa - Palotás Emil: A Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget A vizsgált egy és negyed században a Balkán politikai földrajza gyökeresen megválto­zott. A 18—19. század fordulóján még az Oszmán Birodalomhoz tartozott a félsziget egésze; határait északon és keleten a Száva, a Duna, illetve a Kárpátok vonala szabta meg. Az első világháború kitörésekor viszont már csak jelképes területre korlátozódott az oszmánok hatalma a Balkánon. Kialakultak Törökország mai, Isztambul közelében húzódó határai. A félsziget többi részén kis nemzetállamok osztoztak. A fokozatosan végbement átalakulásnak három lényeges összetevő' eleme van: az oszmánok belsó' erővesztése, az államiságért küzdő nemzed mozgalmak és a mindkettőt alapvetően befolyásoló külső tényező, a nagyhatalmak e térséggel kapcsolatos politikája, a keleti kérdés. Az Oszmán Birodalom a századfordulón A szultáni hatalom számára sorsfordítónak bizonyult az 1768-1774 közötti, Oroszor­szággal szembeni vesztes háborúja. A kücsük-kajnardzsa-i béke révén ugyanis megváltoz­tak az erőviszonyok a Fekete-tenger medencéjében. A krími kánság, addig a szultán birodalmának hűbéres tartománya, formálisan függetlenné vált, hogy azután 1783-ban Oroszország egyszerűen bekebelezze és ennek révén megszerezze magának a régóta áhított kijáratot a Fekete-tengerre. Ugyancsak ez a béke adott Oroszországnak jogot a hajózásra a szorosokon át, valamint arra, hogy a balkáni ortodox keresztények véd­nöke legyen. Megszületett számára a balkáni népekkel való közvetlen kapcsolattartás lehetősége és jogi alapja. Következményeiben kevésbé bizonyult jelentősnek az, hogy az Oszmán Birodalom 1787-ben egyszerre bonyolódott háborúba a Habsburg Monarchiával és Oroszország­gal. A két utóbbi hatalom olyan terveket fontolgatott, hogy az egész Balkán-félszigetet felosztják maguk között és ütközőállamokat létesítenek, de ebből a háborúk során sem valósult meg semmi. A Habsburg Monarchiával sikerült a Portának négy év után a sta­tus quo ante bellum alapján békét kötnie, Oroszországnak viszont az 1792. januári bé­kében újabb területeket kellett átengednie. Ekkor lett orosz határvonallá a Dnyeszter alsó folyása, amely húsz évig maradt az. Jelentősebb gondokat okozott a szultáni hatalom belső gyengülése. A három föld­részre kiterjedő óriási birodalom szinte minden sarkában szeparatista mozgalmak ke­424 I. Európa • A Balkán-félsziget

Next