Mónus Bertalan (szerk.): A dió integrált és biotermesztésének kézikönyve (Budapest, 2002)

Dr. Gyöngyössy Mátyás: A dió biotermesztése

Igyekszünk az alkalmazható technológiai elemek közül minél többet ismertetni és közölni a tiltottakat is. A biotermesztés a természetes közegébe igyekszik beilleszteni az ember számára valóban fontos fajokat, fajtákat, azok csoportjait, úgy, hogy az adott terület anyagai, energiái, természetes folyamatai segítsék a kultúrnövényt a fejlődésben. Az ember pedig a számára különösen fontos folyamatokat igyekszik elősegíteni, a feleslegese­ket nem zavarni, a károsakat korlátozni. Ez csak úgy lehetséges, ha: • a talaj tápanyag-szolgáltató képességét fenntartja, • a nehéz gépeket mellőzi, illetve használatát korlátozza, • a talajforgatások számát csökkenti, • ésszerű, természetes utánzó öntözést alkalmaz, • a levegő- és vízellátás folyamatosságát biztosítja, • a növényi tápanyagok természetes arányait fenntartja, • a területről elszállított szerves anyag és ásványi anyagok visszapótlásáról gondos­kodik, • a termőterület élővilágát kíméli, • a talaj élővilágát az előző pont szerint ásványi és szerves anyaggal ellátja, • a terület növénytársulását fenntartja, közben szabályozza a gyomflórát és segíti a kultúrnövényt, életteret ad a károsító szervezetek parazitáinak (hiperparazita), • vegyszeres gyomirtást nem alkalmaz, • csak a környezetre, emberre veszélytelen, ún. „bionövényvédő szereket” hasz­nálja, • olyan helyre telepít, ahol a környezet könnyen befogadja a kultúrnövényt, így az erőszakos „ipari” beavatkozás mellőzhető, • olyan fajtákat termeszt, amely nagy hozam mellett ellenálló a kártevőkkel, kór­okozókkal szemben és a gyomoknak is komoly vetélytársa. A biotermesztés feltételei 1. Biotermesztést a vegyszeresen kezelt területektől elzártan lehet folytatni. A bioterületet fasoros út, erdősáv, nádas, tó, nem művelt terület, erdő vagy másik bioterület válassza el a környezettől. Óvni kell a területet a szomszédok vegy­szereitől, amit a szél és a víz könnyen átvisz. Kerülni kell a szennyezésforráso­kat (forgalmas utak, szeméttelep, repülőgépes permetezés területei). 2. Magyarországon jelenleg a környezeti hatások miatt biotermesztés 1 ha alatti te­rületnagyságon csak nagyon elzárt helyen lehetséges. A néhány hektáros terüle­ten, ha nincs természetes elhatárolódás a vegyszeres környezettől, a bioter­mesztés előírásai szerint kezelt teljes terület 20 m szélességű szegélyén előállított termék nem nevezhető bioterméknek. 3. A biotermesztésre a zárt, teljes körű ökológiai gazdaság felel meg leginkább, ahol több állatfaj tartása, tenyésztése, takarmánynövények termesztése és eset­leg kertészeti termesztés folyik. Kevésbé jó, de megoldás az is, ha egymás mel­lett, vagy egymáshoz közel működik állattartó és növénytermesztő üzem, össze­hangolják gazdálkodásukat. 125

Next