Mónus Bertalan (szerk.): A dió integrált és biotermesztésének kézikönyve (Budapest, 2002)
Dr. Gyöngyössy Mátyás: A dió biotermesztése
Igyekszünk az alkalmazható technológiai elemek közül minél többet ismertetni és közölni a tiltottakat is. A biotermesztés a természetes közegébe igyekszik beilleszteni az ember számára valóban fontos fajokat, fajtákat, azok csoportjait, úgy, hogy az adott terület anyagai, energiái, természetes folyamatai segítsék a kultúrnövényt a fejlődésben. Az ember pedig a számára különösen fontos folyamatokat igyekszik elősegíteni, a feleslegeseket nem zavarni, a károsakat korlátozni. Ez csak úgy lehetséges, ha: • a talaj tápanyag-szolgáltató képességét fenntartja, • a nehéz gépeket mellőzi, illetve használatát korlátozza, • a talajforgatások számát csökkenti, • ésszerű, természetes utánzó öntözést alkalmaz, • a levegő- és vízellátás folyamatosságát biztosítja, • a növényi tápanyagok természetes arányait fenntartja, • a területről elszállított szerves anyag és ásványi anyagok visszapótlásáról gondoskodik, • a termőterület élővilágát kíméli, • a talaj élővilágát az előző pont szerint ásványi és szerves anyaggal ellátja, • a terület növénytársulását fenntartja, közben szabályozza a gyomflórát és segíti a kultúrnövényt, életteret ad a károsító szervezetek parazitáinak (hiperparazita), • vegyszeres gyomirtást nem alkalmaz, • csak a környezetre, emberre veszélytelen, ún. „bionövényvédő szereket” használja, • olyan helyre telepít, ahol a környezet könnyen befogadja a kultúrnövényt, így az erőszakos „ipari” beavatkozás mellőzhető, • olyan fajtákat termeszt, amely nagy hozam mellett ellenálló a kártevőkkel, kórokozókkal szemben és a gyomoknak is komoly vetélytársa. A biotermesztés feltételei 1. Biotermesztést a vegyszeresen kezelt területektől elzártan lehet folytatni. A bioterületet fasoros út, erdősáv, nádas, tó, nem művelt terület, erdő vagy másik bioterület válassza el a környezettől. Óvni kell a területet a szomszédok vegyszereitől, amit a szél és a víz könnyen átvisz. Kerülni kell a szennyezésforrásokat (forgalmas utak, szeméttelep, repülőgépes permetezés területei). 2. Magyarországon jelenleg a környezeti hatások miatt biotermesztés 1 ha alatti területnagyságon csak nagyon elzárt helyen lehetséges. A néhány hektáros területen, ha nincs természetes elhatárolódás a vegyszeres környezettől, a biotermesztés előírásai szerint kezelt teljes terület 20 m szélességű szegélyén előállított termék nem nevezhető bioterméknek. 3. A biotermesztésre a zárt, teljes körű ökológiai gazdaság felel meg leginkább, ahol több állatfaj tartása, tenyésztése, takarmánynövények termesztése és esetleg kertészeti termesztés folyik. Kevésbé jó, de megoldás az is, ha egymás mellett, vagy egymáshoz közel működik állattartó és növénytermesztő üzem, összehangolják gazdálkodásukat. 125