Mónus Bertalan (szerk.): A dió integrált és biotermesztésének kézikönyve (Budapest, 2002)

Dr. Gyöngyössy Mátyás: A dió biotermesztése

Az is helyes, ha a talaj felülete majdnem mindig zöld növényzetű. A gyomokat ne engedjük felmagzani, mert akkor nem bírunk velük. Azt se engedjük, hogy nagyra nőjenek, mert akkor túl sok vizet vonnak ki az egyébként is viszonylag szá­raz magyar talajokból. A talajt tehát sorközökben kultivátorozzuk, tárcsázzuk, szükség esetén kaszáljunk. A fák alját illetve facsíkokat az első 5 évben tartsuk szi­gorúan gyommentesen. így a fák gyökérkörnyezetéből nem szívják el a vizet és a tápanyagokat. A füvesítés esetén több fajta magot vessünk. Ha nem vetünk, ez esetben néhány kaszálás után a kétszikűek kipusztulnak. Ekkor hagyjuk a füveket felmagzani. így az elszóródott magvakból egy természetes fűtársulás alakul ki. A néhány éves fa koronája alatt se gyomot, se füvet ne engedjünk nőni, mert ezek dús gyökérzete aka­dályozza a dió gyökérmunkáját. Később a fa dús lombja beárnyékolja azt a terüle­tet és legyengíti a gyomokat, a füvet. Öntözés esetén a gyümölcsös füvesítését az integrált termesztésnél leírtak sze­rint végezhetjük. A köztes növények alkalmazása az ökológiai gazdaságban elfogadható. A nagy növényfaj-változatosság (biodiverzitás) segíti a biotermesztést. A tápanyag-után­pótlás megoldható. Gondot a vízellátásban okozhat a köztes növénynél. Tehát a talajvíz és a csapadék mennyisége dönti el a köztes növény alkalmazhatóságát. A telepítéskori sűrű térállású dióültetvény sorközeibe a füvesítés igen, a köztes növény termesztése nem javasolt. Az ilyen gyümölcsösben a gyomok ellen rendsze­res kaszálással vagy termikus (hőkezeléses) technikával lehet védekezni. A facsíkokat, a fa koronája alatti területet kézi kapával gyomtalanítjuk, levegőz­tetjük, vagy szalmás trágyával takarjuk, árnyékoljuk. A trágyázás fő módszere a komposzt és az érett, főként biogazdaságokból szár­mazó istállótrágya. Tápanyag-utánpótlásra javasolt anyagok és azok bemunkálása 1. év szerves trágya + lehullott lomb + baktériumtrágya, tárcsázás 2. év baktériumtrágya, lomb, tárcsázás 3. év zöldtrágya, lomb, tárcsázás 4. év lomb, baktériumtrágya, tárcsázás Ez ismétlődik a talaj állapota, tápanyag-ellátottsága függvényében. Adagolandók az ásványi trágyák, talajjavító anyagok, melyeket a mellékletben lévők közül vá­laszthatunk ki. Természetesen a talajvizsgálat és a levélanalízis eredményéből szak­­tanácsadás alapján határozzuk meg a mennyiségét és a fajtáját. Növényvédelem Nem kell bizonyítani, hogy az ember egészségének fenntartásában legnagyobb sze­repe a megelőzésnek van. Ez igaz a növényekre is, különösképpen az ökológiai gaz­daságokban. Annál is inkább ez a legfőbb módszer, mert ehhez általában nem szük­ségesek a vegyszerek. A megjelent betegségek, kártevők ellen már indokolt esetben 134

Next