Rubovszky András - Szigeti Andor - Walkó Miklós: A magyar vendéglátás és turizmus újkori története (2009)
A magyar szállodaipar története 1848-19435
A MAGYAR SZÁLLODAIPAR TÖRTÉNETE 315 „A néhány év előtt megnyitott aggteleki turista szálló után most a jósvafői bejáratnál épül egy új, modern menedékház. A munkálatok serényen folynak. A menedékház építésével kapcsolatosan vízduzzasztót és strandfürdőt létesítenek magasan a barlangbejárat fölött, amelyhez a barlangon keresztül folyó Styx patakot használják fel. Ez lesz az első mesterséges tengerszem, amelyet Magyarországon emberi kéz létesít. ” E területen meg kell még említeni néhány települést, ahol kis szobaszámmal üzemelő szálláshelyeket talált az utazó: Abaújszántó: Fleischer szálloda (8 szoba, 14 ágy), Alsókéked: Alsókékedfürdő (26 szoba, 46 ágy, csak nyári fürdőszezonban nyitva), Apc: Balázs vendégfogadó (2 szoba, 2 ágy), Bélapátfalva: Farkas János szállodája (2 szoba, 3 ágy). Ózd: Király szálloda (9 szoba, 13 ágy), Putnok: Vám fogadó (5 szoba, 15 ágy), Sajószentpéter: „Sodoma” vendéglő (1 szoba, 1 ágy), Szendrő: Központi szálloda (3 szoba, 5 ágy), Szikszó: Reinitz szálloda (7 szoba, 11 ágy), Szilvásvárad: dr. Wohl L.-né fogadója (16 szoba, 30 ágy). Felvidéki szállodák, szálláshelyek (1849-1920, majd a visszacsatolás idején) A Felvidék már a reformkorban is fontos kereskedelmi, ipari központ volt, és jól működő fürdő- és gyógyidegenforgalmat tudhatott magáénak. Jól kiépített szálláshelyek várták a kereskedőket, a pihenni, gyógyulni vágyókat. Legtöbb városa közelében fürdők, kirándulóhelyek voltak. A szállodák jelentősebb része a XIX-XX. század fordulóján épült, a kirándulásra, túrázásra alkalmas területeken turista- és menedékházak épültek, a fürdőhelyeken villákat, szobákat adtak ki (ez megfelel a mai értelemben vett szobakiadásnak). Ezeknek a területeknek az elvesztése a magyar idegenforgalmat rendkívül érzékenyen érintette. Pozsony fontos szerepet töltött be Magyarország életében, hiszen sokáig központi szerepet játszott több területen is. Ennek megfelelően 1837-ben 13 vendégfogadóról adnak számot a várost leírók, a nevezetesebbek a Zöldfa, az Arany Nap, a Vörös Ökör, a Fekete Sas, az Arany Szarvas volt. A pozsonyi Zöldfa szálloda volt magyar szempontból a legismertebb. 1848-ban Palugyay Jakab vette át a fogadót, a kor igényei szerint felújíttatta a szobákat és a szálloda valamennyi helyiségét. Egy meghatározó történelmi esemény helyszíne is lett, 1848. március 17-én a Zöldfa erkélyéről hirdette ki Kossuth Lajos Magyarország politikai újjászületését. A szálló, melynek mintegy 120 vendégszobája volt, ízlésesen berendezve fogadta messze földről érkező vendégeit, és Palugyay Károly irányításával megőrizte Európára kiterjedő hírnevét sok évtizeden keresztül. Palugyay Károly 1911-ben bekövetkezett halála után is még jó nevű szálláshely maradt. A Zöldfából lett a híres Carlton Szálloda. Pozsony a második világháborút megelőzően nem került vissza az anyaországhoz. A Nyitra vármegyei Érsekújváron van a millennium idején Bittó Antal egyemeletes, 9 szobás „Arany Oroszlány” szállodája, melyet így írnak le: „A szállodában van ét- és tánczterem, posta és távíróhivatal a szállodától 20 lépésnyire. ” Érsekújváron e mellett még működött a Blaha és a Park szálloda. Az „Arany Oroszlány” szálloda épületében 1938-ban múzeumot létesítettek. A felvidéki fürdők közül elsőként Vihnye-fürdő szállásadásának történetét vegyük sorra. A reformkorban, a fürdőépületben 44 szoba bérelhető, és két házban konyhás lakások az 1830-as évek második felében. Ez csak a kezdet, hiszen az 1910-es években, a Magyar Szent Korona országainak fürdőit leíró kiadványban már hosszan sorolják fel a szálláshelyeket: Nádor-ház (28 szoba), II. Rákóczi Ferencz-ház (35 szoba), Turista-ház, Irma-lak (4 szoba), melyek a város tulajdonában vannak. Ezeken kívül még szállást ad ki: a Hell-ház (52 szobát), a Gecsányi-villa (12 szobát), a Pfeilmeyer-villa (8 szobát), a Dvihally-ház (8 szobát), a Szokács-villa (12 szobát), a Licsko-ház (8 szobát), a 2 Hacher-villa (7-7 szobát), a Pinusz-Gál-villa (7 szobát), a Dobrovits-villa (8 szobát), a Zólomyvilla (4 szobát). A következő fürdőhely Pöstyén, amely évszázados hírű forrásokkal rendelkezik, és ahol már az 1820-as évek közepén egy nagyszállót említenek. Érdemes elolvasni a városi fürdőkről szóló ismertető kivonatát, mely a szálláshelyeket ismerteti: „Pöstyén népszerűségéhez kétségkívül nagymértékben hozzájárult az a körülmény, hogy a fürdő felkeresését minden vagyoni osztály számára lehetővé teszi a legkülönfélébb igényekről történt gondoskodás. Az elsőrangú szállók, penziók és villák a 100 hold kiterjedésű ősparkban és annak mentén, a fürdők szomszédságában terülnek el. Közülük impozáns méreteivel és gyönyörű architektúrájával a Royal Nagyszálló válik ki. Pazar fénnyel berendezett 180 szobájában, látványosságszámba menő éttermeiben, kávéházi és társas helyiségeiben a lehető legnagyobb kényelmet nyújtja. Tágas liftje tolókocsikat is szállít és az összes helyiségek légfűtéssel vannak ellátva. Ugyancsak elsőrangú szállás és ellátás kapható a Fürdőszállóban (vendéglő-kávéházzalj, a Kúrszalonban (gyönyörű éttermi és kávéházi helyiségekkel), a Ferencz-villában és a Park-villában stb., míg a Zöldfaszálló a szerényebb középosztály kedvelt penziós tartózkodási helye. Az összes vendégszobák száma kő-