Rubovszky András - Szigeti Andor - Walkó Miklós: A magyar vendéglátás és turizmus újkori története (2009)
Kávémérések, kávézók, kávéházak
A VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE124 rek márványasztalaival a régi Pest egy épen maradt darabja volt... ahol a kávéházi badar fiistön át tűnt körök gyönyörűségének illata lengett. ” Az államosítással megszűnt a kávéház jelleg és Metró klub lett. 1993 után, felújítási munkák során visszakapta kávéház jellegét. Drechsler Café Restaurant, Budapest, VI. kerület. Az Operaházzal szemben, az Andrássy út másik oldalán egy háromemeletes, palotában 1885-ben nyílt meg a Drechsler Café Restaurant, amelyet sokan Upor kávéház néven ismernek. A Café Restaurant nem fedi pontosan a tartalmát, hiszen a két szinten az éttermen és kávéházon kívül söröző, külön játszóterem, női szalon és tekepálya is helyett kapott. Mindez a kor legmagasabb műszaki színvonalán. Leghíresebb külföldi vendégei voltak: Leoncavallo, Mascagni, Puccini és Ibsen. Hosszú ideig a Balettintézet működött a helyén. Dunakorzó kávéház, Budapest, V. kerület. 1885-ben Szidon néven alapított kávéház csak 1940- ben, Paulin Lajos vezetése alatt vette fel a Dunakorzó nevet. A háború után már étteremként működött, váltakozó tulajdonosokkal. Az 1970-es években gebines üzletként a Schuch család birtokába került, ekkor érte el szakmai fénykorát. Jelenleg is étteremként üzemel ennek a családnak a tulajdonában. Korábban a család a II. kerületben a Hársfa vendéglőt sikeresen, színvonalasan vezette. Ételválasztékát megtartva, ezt is sikeresen vezetik. EMKE kávéház, Budapest, VIII. kerület. Nagy bérház épült a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán 1890-ben. A földszintjén vendéglátóüzlet számára ideális nagy tér. Wassermann Jónás, aki ekkor még egy kisvendéglő tulajdonosa volt, bérbe vette a helyiséget, kávéház céljára. Wassermann Jónás tagja volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, ennek alapján neveztek el üzletét EMKE-nek. Népszerűségére jellemző, hogy bár az üzlet profilja többször változott, neve máig is fennmaradt. 1937-ben az udvar egy részének beépítése lehetőséget adott az üzlettér bővítésére, így alakult ki a 450 ülőhelyes kávéház, a 150 személyes grill, az alagsori olcsó étterem és a házi cukrászat. Az 1900-as évek elején már, mint zenés kávéház, nagy sikerrel működött, időnként még kabaré műsort is adtak, amelyen néha Péchy Blanka, Rózsahegyi Kálmán és Salamon Béla is fellépett. Wassermann Jónás az EMKE támogatására azt a rendszert vezette be, hogy a mindenkori „Zechhez” hozzászámolt egy jelképes összeget, 2 fillért az egyesület javára, és az így összegyűlt filléreket időnként elküldte az erdélyi egyesületnek. Még egy kávéházi újdonság, ami szintén a közművelődés ügyét szolgálta. A kávéházban nemcsak sok újság és folyóirat, hanem könyvtár is volt, benne lexikonok, neves írók - közte Jókai - kötetei is. 1919-1920-ban az EMKE kávéházban kenyeres fiúként dolgozott József Attila. Az 1920- as években bekövetkezett tulajdonosváltás után többször megváltozott az üzlet profilja, bár a vendéglátó jellege megmaradt. A kávéház 1910-től 1920-ig élte fénykorát. Saly Noémi írja:. „...a konyhán hajnali 3 órakor már ropogott a tűz, hogy pitymallatra készen párologjon a forró leves, a friss tányérhús. A vendégek akkora porciót kaptak, hogy még a zóna vagy kisadag elfogyasztása is emberpróbáló feladat volt. Borjúpörköltből annyi került a tányérra, amennyi ráfért, és külön tálon hozták mellé az aranyló tojásos nokedlit...” Japán kávéház, Budapest, VII. kerület. Barabás Tibor Kossuth-díjas író mondta : „Az 1930-as évek Japán Kávéházára emlékezve, szinte ma is könny szökik a szemembe. Tudod kikkel ülhettem egy asztalnál? Nagy Lajoson kívül Tersánszkyval, Sándor Kálmánnal, József Attilával és másokkal. A mi asztalunk a Liszt Ferenc téri ajtótól az első volt... szenvedélyes viták, amelyekben ott lobogott Marx és Engels, Croce, Hemingway, Majakovszky, Ehrenburg, Aragon stb. szelleme. ” Dreschler palota A MAGYAR VENDÉGLÁTÁS ÉS TURIZMUS ÚJKORI TÖRTÉNETE