Magda sándor (szerk.): A növénytermesztés szervezése és ökonómiája (Budapest, 2003)
1. A szántóföldi növénytermesztés szervezési és ökonómiai alapjai
A biotermesztés hazai kezdetei az 1970-es évekre vezethetők vissza. Mára szerepe jelentősen felértékelődött, hiszen világszerte a figyelem középpontjába került a környezetvédelem, a minőségi termék előállítása, a fogyasztó és a termelő egészségvédelme. Ez a gazdálkodási mód - átmenetileg - túlélési esélyt nyújt a piaci versenyben lemaradó kisgazdaságok számára úgy, hogy a termelést nem növeli, a környezetet kevésbé terheli, mivel termékei egy sajátos minőségre irányuló keresletet elégítenek ki. Az ökológiai gazdálkodók világméretű szervezetét (IFOAM) 1972-ben alapították, mely ma már több mint 100 országgal és 760 tagszervezettel és intézettel (pl. Biokultúra Egyesület) tart kapcsolatot (RADICS, 2001). Az Európai Unió 15 tagállamában 2001 elején 130 000 ökológiai gazdálkodást folytató gazdaság volt, és 3,8 millió hektáron gazdálkodtak (DÉR, 2002). Ez a gazdálkodási mód a mezőgazdaság gyorsan fejlődő területe. Magyarországon hasonlóan dinamikus a fejlődés: 1996-ban az ökoterületek alig haladták meg a 10 000 hektárt, 2001-ben viszont a Biokontroll Hungária Kht. már majdnem 80 000 hektárt ellenőrzött. LEHOTA et al. (1997) szerint a magyar felnőtt lakosság - főként az árak miatt - csak mintegy 5%-ban tekinthető az ökotermékek fogyasztójának, így az ökotermékeket főként exportpiacokra termelik. Potenciális fő fogyasztóként az EU jön számításba, ahol 2005-re az ökológiai termékek piaci részesedése 5-10% között változhat, országonként eltérően. A jelenlegi biotermeléssel és ellenőrzéssel kapcsolatos hazai szabályozás megfelel a nemzetközi és EU szabályozási normáknak. Az értékesítést szolgáló logisztikai rendszer, a marketingtevékenység, a termékfeldolgozás és oktatás azonban ezen a téren ma még fejletlen. A támogatási rendszer sokoldalú fejlesztése indokolt, és célszerű növelni a támogatásokat az átállásra, a technológiára, a termékfeldolgozásra, a kutatásra és a jelölésfejlesztésre is. A Nemzeti Agrárkömyezetvédelmi Program az integrált- és ökogazdálkodás támogatását is célként tűzte ki. Az EU csatlakozás után ezen programok hazánkat érintő támogatása jelentős lehet. 28