Kerek Zoltán - Marselek Sándor: A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések (Budapest, 2009)
2. Alapelvek, főbb irányelvek - 2.2. Irányelvek a Tanács határozata alapján
nek 2010-ig történő visszafordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállaláshoz, a vízügyi keretirányelv célkitűzéseinek és a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott, az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos célok megvalósításához. 2.2.5. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése Iránymutatás A 3. tengely alapján a vidéki gazdaság diverzifikációjának és a vidéki területek életminőségének területére szánt források segítségével elő kell mozdítani a munkahelyteremtés mindenek felett álló prioritását. A 3. tengely keretében megvalósítható intézkedéseket különösen kapacitásépítésre, szakismeretszerzésre és a helyi stratégia fejlesztésének megszervezésére, valamint annak biztosítására kell fordítani, hogy a vidéki területek vonzóak maradjanak a jövő generációi számára is. A képzés, a tájékoztatás és a vállalkozói szellem előmozdítása során figyelembe kell venni a nők és a fiatalok különleges szükségleteit. 2.2.6. A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében Iránymutatás A 4. tengely (Leader) keretében rendelkezésre álló forrásoknak az 1. és a 2., valamint különösen a 3. tengelybe tartozó prioritások megvalósításához kell hozzájárulniuk, de ezen kívül fontos szerepet játszanak az irányítás javítását célzó prioritás megvalósításában és a vidéki területek endogén fejlődési potenciáljának mozgósításában. 2.2.7. A prioritások programokká alakítása A prioritásokat a tagállami keretbe kell átültetni és programokká alakítani. Iránymutatás Nemzeti stratégiáik kidolgozása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a tengelyek közötti és a tengelyen belüli szinergia maximális szintjét és a potenciális ellentmondások elkerülését. Ezeknek a stratégiáknak azt is tükrözniük kell, hogy az egyéb EU-szintű stratégiákat, mint a Cselekvési 157