Kerek Zoltán - Marselek Sándor: A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések (Budapest, 2009)

1. Helyzetértékelés - 1.2. A mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, élelmiszertermelés jellemzői

Az alternatív termelési irányzatok reális hatékonyság értékelése csak rendszer szemlélettel történhet, hiszen ebben a rendszerben minden elem meghatározó jelentőséggel bír. Értékelését tehát holisztikus (a részekkel szemben az egész egységet figyelembe vevő) jellegének megfelelően komplexen kell végezni. A versenyképességet és a termelés hatékonyságát jelző számítások, eredmények a társadalmi hasznossággal nem mindig talál­koznak (MÓDOS, 2006). A hatékonyság megítélésénél nehezen számszerű­síthető, de a társadalom jövője szempontjából fontos egyéb hatások is fi­gyelembe veendők (NÁBRÁDI, 2006). Az integrált és ökológiai gazdálkodás ökonómiai és hatékonyság érté­kelését megnehezíti, hogy a gazdálkodó a termelés során olyan feladatokat is végrehajt, amelynek értéke a hagyományos közgazdaságtan eszközeivel és számítási módszereivel nem, vagy alig mutatható ki. Az ökonómiai- és hatékonyság-értékelés általában üzemi orientáltságú, ezért az extern költségekkel a kalkulációk nem számolnak. Az iparszerü mező­­gazdaság környezet- és természetkárosító hatása pazarló energiafelhasználás az erózió, defláció, talajsavanyodás, talajpusztulás problémái, a genetikai alapok beszűkülése a biodiverzitás csökkenése, a víz elszennyeződése nem jelenik meg a termékek költségében. Az egészséges termék, az élhető kör­nyezet, a biotópok megvédése, a tiszta víz, a fenntartható termelés, hasonló­képpen nem vagy csak részben jelenik meg az ökotermékek árában. Az externális hatások a piaci mechanizmusok tökéletlensége miatt jön­nek létre, és lehetetlenné teszik, hogy az erőforrások, javak és szolgáltatások piaci cserében kialakult egyensúlyi ára azok valódi értékét tükrözze, hiszen az externális hatások eredményezik, hogy a piaci árak nem tartalmazzák azok költségeit, illetve nem veszik figyelembe többletértékként a pozitív externális hatások gazdasági előnyeit (WÖLCZ - PUMMER, 2004). Az integrált és ökológiai gazdaságok társadalmi igényt elégítenek ki. A Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége ennek ismeretében fogalmazta meg, hogy a konvencionális termelés folytatásához biztosított sokrétű támogatási módokhoz és lehetőségekhez képest a biotermelés 5-10%-kal magasabb támogatásban részesüljön. Az alternatív gazdálkodási módok jövedelmező­ségének és hatékonyságának mérése, az összehasonlító gazdaságok kivá­lasztása komoly nehézségekbe ütközik. Egyes - hasonlónak ítélhető - gaz­daságok között is komoly eltéréseket figyelhetünk meg a gazdaság típusa (növénytermesztő és állattenyésztő, vagy csak állattenyésztő, de eltérő fajú állatokat tartó, saját vagy vásárolt takarmányt használó) földrajzi elhelyez­kedése, értékesítési lehetőségei, irányítási, szervezési színvonala alapján (MAGDA - MARSELEK, 2005). 49

Next