Kerek Zoltán - Marselek Sándor: A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések (Budapest, 2009)
1. Helyzetértékelés - 1.2. A mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, élelmiszertermelés jellemzői
ségéhez (tőszám, beállottság), valamint a károsító szervezetek (gyomborítottság, fertőzöttség), az időjárás változása (fertőzés dinamikája) ismeretében történik az eltérő táblarészeknek megfelelően a célzott kezelés. Ez olyan technikai hátteret igényel, amit csak meghatározott gazdasági fejlettség (tőke és méret) mellett lehet megvalósítani. A precíziós gazdálkodásra való átállás megtérülése 8-10 évre tehető, ami a mai magyar körülmények között megkérdőjelezi a megtérülést (TAKÁCSNÉ, 2003). Ez a gazdálkodás igényli az állami szerepvállalást nem, vagy nehezen számszerűsíthető előnyei miatt. Egyre inkább teret nyer hazánkban az ökológiai gazdálkodás, amely a mezőgazdaság dinamikusan fejlődő területe. Az ország mezőgazdasági területének több mint 2%-án folyt 2007-ben ökológiai gazdálkodás, ahol a termelők mellőzik a környezetre és egészségre veszélyes anyagokat, technológiákat (pl. műtrágyázás, gyomirtó szerek, génmanipuláció, ionizációs besugárzás, hormonkezelés). A hazai mezőgazdasági üzemek egy részének jó lehetőséget nyújt az integrált vagy az ökológiai gazdálkodás bevezetése. Ennek során törekednünk kell a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésére. Az iparszerű és környezetkárosító mezőgazdaság alternatívája az ökológiai gazdálkodás. Napjainkban leginkább az „integrált termelés” gyakorlatát tekinthetjük fő irányzatnak, amely azonban nem zárja ki a biotermesztést. Valószínű, hogy a két irányzat hosszú távon összetart és felváltja a nagyon termelékeny és hatékony, de környezetszennyező iparszerű mezőgazdasági termelési módot. Az ökológiai termékek piaca még kicsi, de minden országban dinamikus növekedést mutat. Szakértők szerint rövidesen akár 5- 10%-os részesedést is elérhet az Európai Unióban. A biotermesztés kezdetei az 1970-es évekre vezethetők vissza. Mára szerepe jelentősen felértékelődött, hiszen világszerte a figyelem középpontjába került a környezetvédelem, a minőségi termék-előállítás, a fogyasztó és a termelő egészségvédelme. Ez a gazdálkodási mód - átmenetileg - túlélési esélyt nyújt a piaci versenyben lemaradó kisgazdaságok számára úgy, hogy a termelést nem növeli, a környezetet kevésbé terheli, és termékei egy sajátos minőségre irányuló keresletet elégítenek ki (ABAYNÉ et al., 2002). Az ökológiai gazdálkodási célprogram az ökológiai növénytermesztést és állattartást folytató gazdálkodóknak, illetve az arra átállni szándékozóknak nyújt támogatást. A támogatások a különböző művelési ágak (szántóföldi, gyep, zöldség, szőlő, gyümölcs), illetve állatfajok szerint eltérőek lehetnek. A biogazdálkodásra vonatkozó EU (2092/91. rendelet) szabályok betartását feltételezi a program. 47