Tassy Sándor (szerk.): Agrárgazdasági fogalomtár, Az EU-ban leggyakrabban használt szakmai kifejezések értelmezése a Német Szövetségi Köztársaság gyakorlata alapján (Budapest, 1998)
Mellékletek - 5. A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó fogalmak
181 5. melléklet A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó fogalmak Alternatív mezőgazdaság (Alternative agriculture): A konvencionális - környezeti károkat is okozó - gazdálkodástól eltérően innovatív eljárásokat, a természetben előforduló előnyöket, kölcsönhatásokat integráló rendszer. A FAO ECE értelmezésében minden nem élelmiszer célú mező-, erdőgazdasági termelés. Biodinamikus mezőgazdaság: A biogazdálkodás különleges módszere. Nagy fontosságot tulajdonít a komposzt szakszerű előkészítésének. Épít a kozmikus hatásokra. Biogazdálkodás: Biológiai gazdálkodás, biológiai termelés, organikus gazdálkodás, ökologikus gazdálkodás stb. természetes anyagokra és erőforrásokra alapozott mezőgazdasági termelés. Biotermék: A biogazdálkodás során termelt vegyszermentes alapanyag élelmiszer, amelynek termelését, tárolását, forgalmazását speciális és országonként változó előírások szabják meg. Fenntartható fejlődés: A fenntartható fejlődés olyan gazdaságfejlődési modell, amely megőrzi a természeti erőforrásokat a következő generációk számára is, de anyag-, energiatakarékos termeléssel, a megújítható erőforrások hasznosításával, a fogyasztás ésszerű módosításával egyúttal azt is célul tűzi ki, hogy a ma élő népesség számára szintén biztosítsa az alapvető emberi szükségletek kielégítését. Fenntartható agrárgazdaság: Olyan gazdasági növekedés, amely harmonizál a természeti erőforrások regenerálódásával és a környezetterhelés asszimilációs képességével. Ezzel elérhető a folyamatos, mennyiségében korlátozott, de minőségében korlátlan gazdasági növekedés - amely alapja az érdekek, törekvések érvényesítésének -, a természeti erőforrások és a tágan értelmezett környezet óvása, végeredményben az egészségesebb emberi környezet és táplálkozás, az élet minőségének javulása, vagy legalábbis a további romlásának megakadályozása. Integrált növényvédelem: Olyan rendszer, amelyben valamennyi gazdasági, ökológiai és toxikológiai eljárás a lehető legjobb összhangba kerül, hogy a kártevő szervezeteket a kockázati küszöb alá szorítsa, elsősorban a természetes korlátozó tényezők felhasználásával. Környezetbarát termék: A természeti folyamatok működését károsan nem befolyásoló termék. Környezetgazdálkodás: A természetes és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló szabályozott hasznosítása, tudatos tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével. Környezeti ártalom: A szennyezés következtében a környezetben bekövetkezett változásnak, az élővilágra gyakorolt negatív hatása. Környezetkímélő gazdálkodás: A vegyszerhasználat csökkentésére törekvő perspektivikus gazdálkodási mód a mezőgazdaságban. Környezetkímélő mezőgazdaság: A fenntarthatóságnak fontos eleme, de az utóbbi szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggéseket is magába foglal. Környezetszennyezés: A környezetet, illetve az embert közvetve vagy közvetlenül veszélyeztető vagy károsító jelenség, folyamat, negatív környezeti hatás, amely valamely környezeti elem (föld, víz, levegő, élővilág, táj, települési környezet) fizikai, kémiai vagy biológiai szennyeződését, károsítását eredményezi. Környezetszennyezési adó: Környezethasználati díj, ökoadó: a környezetpolitika szolgálatába állítható, gazdasági ösztönző eszköz. Környezetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ipari, mezőgazdasági tevékenységből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. Organikus gazdálkodás: —> biogazdálkodás Ökoadó —> környezetszennyezési adó Ökologikus gazdálkodás: A szerves-biológiai és biodinamikus gazdálkodással szoros hasonlóságot mutat, mindkettő összefoglalható az ökologikus gazdálkodás kifejezéssel.