Tassy Sándor (szerk.): Agrárgazdasági fogalomtár, Az EU-ban leggyakrabban használt szakmai kifejezések értelmezése a Német Szövetségi Köztársaság gyakorlata alapján (Budapest, 1998)

Mellékletek - 5. A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó fogalmak

181 5. melléklet A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó fogalmak Alternatív mezőgazdaság (Alternative agriculture): A konvencionális - környezeti károkat is okozó - gazdálkodástól eltérően innovatív eljárásokat, a természetben előforduló előnyöket, kölcsönhatásokat integráló rendszer. A FAO ECE értelmezésében minden nem élelmiszer cé­lú mező-, erdőgazdasági termelés. Biodinamikus mezőgazdaság: A biogazdálkodás különleges módszere. Nagy fontosságot tu­lajdonít a komposzt szakszerű előkészítésének. Épít a kozmikus hatásokra. Biogazdálkodás: Biológiai gazdálkodás, biológiai termelés, organikus gazdálkodás, ökologi­kus gazdálkodás stb. természetes anyagokra és erőforrásokra alapozott mezőgazdasági ter­melés. Biotermék: A biogazdálkodás során termelt vegyszermentes alapanyag élelmiszer, amelynek termelését, tárolását, forgalmazását speciális és országonként változó előírások szabják meg. Fenntartható fejlődés: A fenntartható fejlődés olyan gazdaságfejlődési modell, amely megőrzi a természeti erőforrásokat a következő generációk számára is, de anyag-, energiatakarékos termeléssel, a megújítható erőforrások hasznosításával, a fogyasztás ésszerű módosításával egyúttal azt is célul tűzi ki, hogy a ma élő népesség számára szintén biztosítsa az alapvető emberi szükségletek kielégítését. Fenntartható agrárgazdaság: Olyan gazdasági növekedés, amely harmonizál a természeti erőforrások regenerálódásával és a környezetterhelés asszimilációs képességével. Ezzel elér­hető a folyamatos, mennyiségében korlátozott, de minőségében korlátlan gazdasági növeke­dés - amely alapja az érdekek, törekvések érvényesítésének -, a természeti erőforrások és a tágan értelmezett környezet óvása, végeredményben az egészségesebb emberi környezet és táplálkozás, az élet minőségének javulása, vagy legalábbis a további romlásának megakadá­lyozása. Integrált növényvédelem: Olyan rendszer, amelyben valamennyi gazdasági, ökológiai és to­xikológiai eljárás a lehető legjobb összhangba kerül, hogy a kártevő szervezeteket a kocká­zati küszöb alá szorítsa, elsősorban a természetes korlátozó tényezők felhasználásával. Környezetbarát termék: A természeti folyamatok működését károsan nem befolyásoló termék. Környezetgazdálkodás: A természetes és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló sza­bályozott hasznosítása, tudatos tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, az ökológiai rend­szerek stabilitásának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével. Környezeti ártalom: A szennyezés következtében a környezetben bekövetkezett változásnak, az élővilágra gyakorolt negatív hatása. Környezetkímélő gazdálkodás: A vegyszerhasználat csökkentésére törekvő perspektivikus gazdálkodási mód a mezőgazdaságban. Környezetkímélő mezőgazdaság: A fenntarthatóságnak fontos eleme, de az utóbbi szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggéseket is magába foglal. Környezetszennyezés: A környezetet, illetve az embert közvetve vagy közvetlenül veszélyez­tető vagy károsító jelenség, folyamat, negatív környezeti hatás, amely valamely környezeti elem (föld, víz, levegő, élővilág, táj, települési környezet) fizikai, kémiai vagy biológiai szennyeződését, károsítását eredményezi. Környezetszennyezési adó: Környezethasználati díj, ökoadó: a környezetpolitika szolgálatá­ba állítható, gazdasági ösztönző eszköz. Környezetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevé­kenység, amelynek célja az ipari, mezőgazdasági tevékenységből fakadó káros következmé­nyek kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. Organikus gazdálkodás: —> biogazdálkodás Ökoadó —> környezetszennyezési adó Ökologikus gazdálkodás: A szerves-biológiai és biodinamikus gazdálkodással szoros hason­lóságot mutat, mindkettő összefoglalható az ökologikus gazdálkodás kifejezéssel.

Next