Ángyán József - Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás (Budapest, 2004)

8. Forrásmunkák, válogatott továbbvivő szakirodalom

Hargitai L. (1981): Új fogalom bevezetése és meghatározása a talajok környezetvédelmi kapacitásának jellemzésére. Kertészeti Egyetem Közleményei, Budapest, Vol. XLV., 113-118. p. Hargitai L. (1983): A talajok általános és speciális környezetvédelmi kapacitásának meghatározása. Kertészeti Egyetem Közleményei, Budapest, Vol. XLVII, 139-145. p. Hargitai L. (1984): Hazai talajtípusok speciális humuszállapot-jellemzése. Kertészeti Egyetem Közle­ményei, Budapest, Vol. XLVIII., 193-201. p. Hargitai L. (1986): Az ekvivalens humuszkészlet agrokémiai és környezetvédelmi jelentősége. Kerté­szeti Egyetem Közleményei, Budapest, Vol. L., 261-269. p. Harman, H.H. (1960): Modem factor analysis. The Univ. Press of Chicago, 469 p. Harnos Zs. (1982): The Survey of the Agroecological Potential of Hungary, Collaborative Paper, HASA (CP-82-21) Harnos Zs. (1985): Az agroökológiai adottságok eredményeinek matematikai modellezése. MTA Dok­tori értekezés tézisei, Budapest, 20 p. Harrach T. (1992): Ökologische Ziele und Aufgaben bei der Entwicklung der Agrarlandschaften (Kulturlandschaften) in Mitteleuropa. Wiss. Tagung über „Ergebnisse der zehnjährigen wiss. Partnerschaft J.L.U. Giessen - GATE Gödöllő, 17-20. Sept. 1992., 7-20. p. Harrach T. (1994): Grundsätze einer umweltverträglichen und naturschutz-gerechten Landbewirtschaf­tung unter besonderer Berücksichtigung der Standortbedingungen, Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Special Issue I: New Strategies for Sustainable Ruval Development I, Gödöl­lő, 135-144. p. Harrach T. (1998): Nutzung der Bodenschätzungsdaten für steuerliche Zwecke, Mitteilungen der Deutchen Bodenkundlichen Gesellschaft (idézi: Stefanovits P., 1999) Hartman M. (szerk.) (2002y, Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadóház Rt., Budapest, 58 p. Hartman M.-Alexa L.-Dér S.-Schád P. (2001): Hulladékok a mezőgazdaságban, az erdészetben, a gyümölcsösben és a szőlészetben. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 40 p. Hartman M.-Bozsik A.-Percze A. (2001): Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda? Mezőgazda­­sági Szaktudás Kiadó, Budapest, 51 p. Heitzmann, A.-Lys, J.-A.-Nentwig, W. (1993): Ackerkrautstreifen - ökologisch attraktive Randbereiche in der modemen Kulturlandschaft. Landwirtschaft, 2. 11-13 p. Henze, A. (1980): Zur Sicherung der Nahrungsmitelversorgung in der Bundesrepublik. Agrarwirt­schaft 29. Hess, D. (1979): Növényélettan. (Eredeti cím: Pflanzen-physiologie, Ulmer GmbH et. Co., Stuttgart, 1976) Natura Könyvkiadó, Budapest, 457 p. Heszky L.-Bódis L.-Holly L. (2002): A magyar növényi génkészlet jelentősége II. A magyar szárma­zású genetikai tartalékok felhasználása a hazai növénynemesítésben (1998-2000). Növénytermelés 51,247-252. Heszky L.-Bódis L.-Kiss E. (1999): A kultúrflóra biodiverzitása Magyarországon. Növénytermelés 48, 435-443. Hodges, J. ed. (1992): The management of global animal genetic resources. FAO Animal Production and Health Paper, Tom: 104., FAO, Rome. Hodges, R. D. (1981): An agriculture for the future In: Biological Husbandri, London-Boston, Butter­­worth, 5-125. p. Holló S. (1986): Az őszi búza műtrágyázása, Országos Kalászosgabona Termesztési Tanácskozás anya­ga, GATE Gödöllő, I. kötet., 185-189. p. Holló S. (1993): A szerves- és műtrágyázás hatásának összehasonlítása vetésforgó-trágyázási kísérletek­ben. Kandidátusi értekezés, GATE „Fleischmann Rudolf’ Mezőgazdasági Kutatóintézet, Kompolt, 185 p. Holló S. (1996): A trágyázás agronómiái alapjai. In: Birkás, M. (szerk.): Földművelés és földhasználat, Egyetemi jegyzet, Gödöllő, GATE, 41-71. p. Holzinger, K.-Harman, H.H. (1941): Factor analysis: A synthesis of factorial methods. The Univ. Press of Chicago, 215 p. Holly L.-Gyovai Á.-Már I.-M. Csizmadia G.-Horváth L.-Kollár Zs. (in print): Az ökológiailag ér­zékeny területek lehetséges szerepe az agro-biodiverzitás megőrzésében. Acta Agronomica. Holly L.-Unk J. (1981): Preservation of Hungarian land-races as genetic resources. Kulturpflanze 29, 63-65. 423

Next