Ángyán József - Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás (Budapest, 2004)
9. Mellékletek
A versenyképesség tekintetében a piaci helyzet külön dolog, hiszen az európai közös, egységes piacon ugyanolyan feltételek között kell működni, tehát itt igazából az árképzésben nagy mozgástér nincs. A támogatási lehetőségekről azért hadd mondjam el, hogy összevetve az Európai Unió tagállamainak ökogazdálkodásra biztosított támogatásait, Magyarországon lesz ettől az évtől kezdődően az első vagy az első három legmagasabb érték. Tehát ezen a területen semmilyen hátrányt nem fogunk szenvedni, így a támogathatósági lehetőségeket figyelembe véve Magyarország ebben a tekintetben mindent meg fog tenni. A következő kérdés, amelyet Varga Géza úr tett föl, hol tartanak a szerződéses átigazolások az NAKP-ról az EU agrár-környezetvédelmi programra. Már az előttem szóló Orosz képviselő úr, ill. Vajnáné kolléganő is említette, hogy az elmúlt évben az európai uniós csatlakozás előkészítése során egy olyan rendszerjavaslat történt, hogy a gazdálkodók, akik már bent szerepeltek a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban, választhattak, hogy 2004-ben folytatják-e már megkezdett programjukat, vagy fölvállalják azt, hogy a korábban megkezdett programból kilépnek, tavaly év végén azt lezárják, és az idén induló programba fognak átjelentkezni. E tekintetben ez az átjelentkezés megtörtént. Abban az értelemben, ahogy szerintem a kérdező gondolja, hogy mikor történik meg ennek az átlépésnek a konkrét lehetősége, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv elfogadását követően, ami reményeink szerint néhány héten belül lezajlik az Európai Unió Bizottsága révén. Ennek az egyeztetési folyamatnak a végén járunk. Amennyiben ez az egyeztetés lezárul, és a tervet elfogadják, néhány hét múlva meghirdethetőek lesznek ezek a pályázatok, és ahogy szintén utalás történt már Orosz képviselő úr által, szeptemberi kezdettel az új programok el fognak indulni. Felmerült az a kérdés, amire bizonyos tekintetben politikai nyilatkozatot tett képviselő úr, hogy ezt a fönnmaradó kieső időszakot valamilyen formában kezelni kell. Ennek áttekintése és az erre vonatkozó szakmai javaslat előkészítése folyik. Amennyiben ez a politikai szándék megerősödik, ill. megfelelő formában artikulálódik, akkor azok a gazdálkodók semmiképpen nem járhatnak rosszul, ill. nem szenvedhetnek semmilyen veszteséget, akik ezt a vállalást annak idején megtették. A következő kérdés, milyen konkrét lépéseket tett az FVM a Vásárhelyi-terv végrehajtása következtében eddigi megélhetési módjuk, szántóföldi gazdálkodás feladására és természetvédelmi gazdálkodásra átálló Tisza menti gazdák támogatására. Bíró Rita kérdése. A Vásárhelyi-tervvel kapcsolatosan nagyfokú tájhasználat-, területhasználat-váltás fog megtörténni azokban a térségekben, amelyek ennek a tervnek célterületei. Szeretnék arra kitérni, hogy itt a szántóföldi gazdálkodásnak fokozott kockázata volt eddig is, hiszen azok árterületek vagy öblözetek, amelyeken az elárasztásnak nagyobb fokú a veszélye, és magában hordozza a szántóföldi gazdálkodásnak egy ilyen jellegű, magas kockázatát. Úgy gondolom szakemberként, hogy a tájhasználatnak, ill. a területhasználatnak ezeket a szempontokat is figyelembe kell vennie, és nem kifejezetten illeszkedik egy szántóföldi gazdálkodás, különösen nem egy intenzív szántóföldi gazdálkodás a folyómenti területekhez, csak bizonyos korlátozások mellett. Ez a váltás, amely most meg fog történni, nem a természet ellen történő változás, az viszont nagyon fontos feladat, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a területe érintett ezáltal, azokat a lehetőségeket biztosítsuk, hogy a váltást föl tudják vállalni, és alternatív megélhetést tudjanak találni. 548