Ángyán József - Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás (Budapest, 2004)
2. Válaszúton a mezőgazdaság és a vidék
44. táblázat. Kukoricatermesztés az USA-ban Dekádok Átlagtermés t/ha Emberi munkaerő-felhasználás óra/t termésóra/ha 1900-1909 1,66 58,8 97,6 1910-1919 1,66 53,6 89,0 1920-1929 1,70 47,6 80,9 1930-1939 1,57 46,4 72,8 1940-1949 2,19 26,4 57,8 1950-1959 2,82 10,8 30.5 1960-1969 4,47 3,6 16,1 1970-1979 5,62 2,0 11,2 1980-1989 6,99 1,2 8,4 Forrás: Farmer’s Digest, 1999. januar, Vol. 63., No. 1. p. 10 munka pedig 1/12-ed részére csökkent. De ha a többfunkciós mezőgazdaság társadalmi, regionális, foglalkoztatási szempontjai mentén értékeljük, akkor ez az adatsor katasztrófára utal. Hosszabbítsuk meg, „extrapoláljuk” ezt a trendet! És akkor megdöbbenve azt látjuÉ, hogy igen rövid időn belül ebben a rendszerben egyáltalán nem lesz szükség emberre! Legalábbis a mezőgazdaságban nem, ugyanis az embert helyettesítő eszközöket és energiát előállító, beszállító iparok telephelyein, általában a városi körzetekben, vagy ráadásul gyakorta külföldi városi körzetekben akár sok munkát is adhat az embereknek, exportálva ezzel az ottani munkanélküliséget vidéki térségeinkbe! Ennek ismeretében talán nem a valóságtól elrugaszkodott az a megállapítás, hogy ettől eltérő megoldásokat kell keresnünk! Mindezek ismeretében kifejezetten tragikus és minden józan észnek ellentmond az a korábbi magyar gyakorlat és bizonyos körökben ma ismét tapasztalható törekvés is, amely óriási mennyiségű importált energiával, importált vegyszerekkel és más eszközökkel valamint energiaintenzív, iparszerű technológiákkal olyan mezőgazdasági termékeket állít elő, amelyek exportálása csak jelentős exporttámogatással lehetséges. Az így szerzett csekély összegű nettó nyereséget ezután ismét energiaimportra fordítjuk. Ezzel csak a környezet és az élővilág pusztulását „támogatjuk”, miközben egyre kevesebb és kevesebb vidéken élő ember talál megélhetést a mezőgazdaságban. Ebből a csapdaszerűen működő ördögi körből csak az energia-, foglalkoztatás-, környezet- és mezőgazdasági politika alapvető, radikális megváltoztatásával, összehangolásával lehet kitörni. 2.4.4.3.8. A bruttó és a nettó növekedés elváló trendje Amit az előbbiekben vázolt folyamattal elérünk, az ráadásul csak látszólagos növekedés, ha a helyben termelődő új értékek szempontjából vizsgáljuk azt. Ennek szemléltetésére kiválóan alkalmas a 13. ábrán bemutatott magyarországi „fejlődés Az a körülmény, hogy a mezőgazdaság gyors fejlődését az anyagi ráfordítások fokozott növelésével értük el, és a munkaerőt a technikával drágán sikerült kiváltani, azt eredményezte, hogy a világviszonylatban is kiemelkedőnek számító, ,,kebeldcigasztó” bruttó növekedés mellett a mezőgazdaság helyben keletkező, nettó ter-89