Székelyhidi Tamás (szerk.): Alternatív vidéki vállalkozások szervezése (Budapest, 2003)
Csepregi Tibor - Székelyhidi Tamás: Az alternatív vidéki vállalkozások kialakulásának okai, nemzetközi és hazai helyzetük
Az átvilágításnál alkalmazott módszerek A kistérségi pályázatok átvilágításakor két fő szempontot vettünk figyelembe és elemeztünk. • A pályázó milyen rendelkezésre álló erőforrásokat emel ki? • A pályázó milyen fejlesztési irányokat jelöl meg? A különböző fogalmakat, célirányokat, erőforrás kategóriákat az információk tiszta értelmezhetőségétől függően agrárágazati és tevékenységi kategóriákba soroltuk. Majd A-B-C kistérségi kategória szerint és összesítve is kiértékeltük. (2. ábra) Az A-B-C kistérségbe sorolást a stratégiai partnerségi viszony alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberei végezték. A további elemzésekhez alaptérképeknek felhasználtuk a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakítása során elkészült „Magyarország területének környezeti érzékenységi térképe” és a „Három kategóriás földhasználati zónarendszer tér képe” (4. kép) az alap-területhasználati összefüggések feltárásához. Ebben az anyagban három ágazati fejlesztési igény kerül bemutatásra: a legeltetésre alapozott állattartás (5. kép), a biotermék-előállítás (6. kdép), és a gyógynövénytermesztés (7. kép). A célkitűzésekből feltáruló jövőkép A megjelölt kategóriáikat elolvasva az derül ki, hogy a fogalmak közel 80%-a valamilyen alternatív mezőgazdasági ágazat fejlesztését jelöli. Ennek legfontosabb oka az lehet, hogy jelenleg az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikája kifejezetten a környezetkímélő, extenzív, minőségi terméket előállító agrártermelés támogatásának irányába mozdul el. Az EU-csatlakozással járó felkészülés és kampány során az emberek igen sokat hallották, hogy mi lesz jövő. Mindehhez a SAPARD program mentén megadtuk a kistérségek számára a lehetőséget az önreprezentációra. Aminek okán természetes, hogy mindenki: • munkahelyeket szeretne teremteni; • új beruházásokat indítani; • kistérség ismertségét növelni; • stb. Ezekre pedig valamilyen alternatívát kell adni. Innentől már érthetők a következők: A privatizáció és a mezőgazdaság struktúrájának megváltozása sok, kevés földdel, viszonylag rossz gépállománnyal rendelkező, tőkeszegény gazdálkodót eredményezett. Ezek a (ráadásul sokszor kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó) földtulajdonosok csak magas munkaerő-igényű, ellenálló fajtákkal, tájhoz alkalmazkodó technológiákkal képesek termelni. Az ilyen típusú gazdálkodásra teremt módot a biogazdálkodás, az extenzív állattartás, az erdei termékek gyűjtése és feldolgozás stb. A grafikon ötödik oszlopa a biogazdálkodást mutatja. Bár fejlesztési célként a kistérségek közel fele megjelölte, elgondolkodtató, milyen kevés erőforrás jelenik meg mellette. Erőforrásként szerepelhetne a megfelelő termőtalaj, a szaktudás, a speciális gépek, a technológia, a vetőmag, szaporító anyagok. 74