Juhász Csaba és Zsembeli József (szerk.): Az Európai Unió mezőgazdasága Hasznos információk fiataloknak (Budapest, 2005)
I. Európa mezőgazdasága
Biológiai szükségletek A haszonállattok tartása szorosan kapcsolódik a kereskedelemhez is: egy tejelő tehén nem házi kedvenc, az általa megtermelt tejért tartjuk, célunk, hogy minél többet termeljen. Azonban az állatoknak is szükségük van „pihenésre”. A tehenek 10 hónapon keresztül adnak tejet, ez az ún. laktációs időszak. Ez a tíz hónap igen megterhelő egy tehén számára, így két tejtermelő időszak között nincs fejés, az állat kikerül a tejtermelésből. Az újszülött emlősök, így a borjak vagy a malacok születésük után azonnal szopni kezdenek, azaz tejre van szükségük. Ahogy növekednek, tej szükségletük csökken, szilárd takarmányt is esznek, egyre inkább úgy táplálkoznak, mint a felnőtt egyedek. Az állattenyésztő farmerek igyekeznek a szoptatási időszakot a lehető leginkább lerövidíteni, így hamarabb tudják értékesíteni a borjakat, vagy a malacokat. Azonban van egy határ, ami alá ennek a szoptatási időszaknak a hossza nem csökkenthető: egy kismalac nem képes a szilárd takarmányt megemészteni 6 hetes koráig, ennyi ideig mindenképpen szüksége van a koca tejére. Időjárási károk A növények, ezáltal a növénytermesztés és a kertészet, nagyon érzékenyek a természeti károkra. Egy jégeső pillanatok alatt képes tönkretenni a betakarítás előtt álló búzát, a szőlőszemeket felhasítja, így azok hamarosan rothadásnak indulnak, a dohányleveleket kilyuggatja, így azokat már nem lehet eladni. A kertészeti kultúrákban (zöldség, gyümölcs) a tavaszi fagyok okozhatnak jelentős károkat: -1 °C alatt a rügyekben lévő víz megfagy, a virágzás így elmarad és nem lesz termés. A száraz éghajlatú területeken a nyári aszály jelent komoly gondot: a talaj kiszárad, a növények nem jutnak elegendő mennyiségű nedvességhez, a termés mennyisége csökken, roszszabb esetben pedig a növény el is pusztul. Termelési módszerek Manapság gyakran hallhatjuk a következő kifejezéseket: hagyományos gazdálkodás, biogazdálkodás. De vajon tudod-e pontosan mit is jelentenek ezek? Hagyományos gazdálkodás A farmerek mindig keresték azokat a megoldásokat, módszereket, amelyekkel a termelési tevékenységük hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető. A II. világháború után az egyre növekvő népesség egyre több élelmiszer előállítását igényelte. Ezeknek az igényeknek csak úgy tudtak megfelelni a farmerek, hogy összefogtak az iparban és a kutatásban dolgozó szakemberekkel és olyan modem termesztési módszereket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé tették a terméseredmények folyamatos növelését. Elkezdtek műtrágyákat alkalmazni a talaj termékenységének növelése érdekében, egyre nagyobb területeken öntözték a növényeket és növényvédő szerekkel küzdöttek a kórokozók és kártevők ellen. Az állattartásban jelentős fejlődést értek el a takarmányozás területén: pontosan kiszámított takarmányadagolással biztosították az állatok lehető legerőteljesebb fejlődését. A szakosodás (specializáció) is megindult: 19