Nagy Adrián - Nábrádi András (szerk.): Farmgazdálkodás (Budapest, 2011)
9. Szabó Bernadett: Falusi turizmus, mint mezőzgazdasághoz kapcsolható alternatív jövedelemszerzési lehetőség
Ilyen formában a falusi vendéglátásnak nagy szerepe lehet a fenntartható gazdálkodás kialakításában is, különösen, ha a tevékenység ökofaluban található. Egy ökofaluban kialakuló közösség támogathatja a vidék megtartó- és eltartó képességét, munkaerőt biztosíthat a képzetlenebb munkaerő számára is, továbbá példaként is szolgálhat az odalátogató városlakóknak az egyre fontosabbá váló kömyezettudatosság, és energiatakarékosság területén. De pusztán egy vendégháznak is kiemelkedő szerepe lehet a környezetvédelmi szempontok figyelembevételének, illetve a tudatos energiatakarékosságnak a terjesztésében, ha környezetbarát technológiát alkalmaz. Például, ha a felhasznált energia lehetőleg minél nagyobb részét megújuló forrásból biztosítja, napenergiát hasznosít, modern, pellett-tüzelésű rendszerrel fűt, dupla szigetelést, hőszigetelő ablakokat választ, mozgásérzékelős fényforrás-szabályozókat, energia-hatékony égőket, környezetbarát tisztítószereket használ, szelektíven gyűjti a hulladékot, vagy újrahasznosítja az esővizet. Ökovédjegyet már környezetbarát idegenforgalmi szálláshelyek is kaphatnak Nyugat-Európában, nálunk főleg szállodák esetén kezd terjedni 2004 óta (HARASZTI, 2009). Pedig egy ilyen kezdeményezés egy vidéki kistelepülésen, falusi szálláshelyek esetében nagyon jó közösségformáló erő is lehet, erősítheti az együttműködést, fokozhatja a környezet iránt érzett felelősséget, és szerepet vállalhat a természeti, kulturális, társadalmi és a hagyományos gazdasági értékek fenntartható formában történő megóvásában. Európában 1994 óta működik az ökoszálláshelyek minősítése, melyet az amszterdami székhelyű Öko- és agroturizmus európai központja (ECEAT - European Centre for Ecological and Agricultural Tourism) szervez. A szervezethez Európa szerte 1300 vidéki ökoszálláshely tartozik, melyek hét nyugat-európai országban és Kelet-Európábán találhatók. Partnerszervezete működik Csehországban, Lengyelországban, a balti államokban, Szlovéniában, Szerbiában, Romániában és Fehéroroszországban. Jellemző, hogy a minősítési követelmények meghatározásakor a helyi szállásadók és vendéglátó biogazdák lehetőségeit veszik figyelembe a nemzeti minősítési rendszerek. A szállásadókat nem kényszerítik drága technológiai beruházásokra, és a minősítés sem költséges, viszont hatásos módon kiemeli a természeti és környezeti értékek védelme iránt elkötelezett „zöld” szálláshelyeket. Magyarországon is indokolt lehet, különösen most, a nemzeti védjegyrendszer kialakításának idején, az ökológiai minősítési rendszer kidolgozása falusi szálláshelyekre, legfőképp azon vendéglátókra, akik biogazdálkodást is folytatnak. ŐZE (2007) alapján az elmúlt években erre jó szándék alakult ki a Magyar Biokultúra Szövetség és a FATOSZ részéről, a működtetését pedig célszerű lenne a Biokontroll Hungária szervezeti alapjaira helyezni. A falusi szállásadói tevékenység 1989 és 2009 között kedvező adófizetési kötelezettséggel járt, azonban 2010. januárt 1-től megszűnt a tevékenység és a falusi vendégasztal szolgáltatás adómentessége, amely nehéz helyzetbe hozta azokat, akik e tevékenységből kívánnak megélni (CSIZMADIA, 2010). Eltörölték a falusi vendéglátóknak az ingatlan bérbeadására kivetett 25 százalékos adó alóli mentességét is. Az adókedvezmény megszűnése főleg az idősebb vendégfogadók részére, illetve az egy-két szobával működő szolgáltatók számára jelenthet gondot. Ezentúl a falusi vendéglátók is választhatják az eddig a fizető vendéglátók körében választható tételes átalányadózást, melynek évi értéke szobánként 32 ezer Ft. Választható a tételes költségelszámolás és a 10%-os költséghányad az adózási módok közül, melyek során az adófizetés 5 millió Ft jövedelem részig 17%, és az ezt meghaladó rész 32%-a. Ingatlan bérbeadása esetén pedig a teljes bevétel számít jövedelemnek, mely után vagy elkülönülten adózik a szállásadó, melynél a személyi jövedelemadó mértéke 25%, vagy a tevékenységéből származó jövedelmet összevonja az egyéb jövedelmével, és az adótábla szerint fizeti az adót és minden esetben az előírt egészségügyi hozzájárulást (www.falusiturizmus.eu, 2010). 9.1.7. Támogatás Míg az Európai Unió országaiban általában jelentős támogatással segítették a falusi turizmust, addig nálunk szinte önerőből, lépésről lépésre alakult ki a feltételrendszere. Bár a falusi ven177