Nagy Adrián - Nábrádi András (szerk.): Farmgazdálkodás (Budapest, 2011)
9. Szabó Bernadett: Falusi turizmus, mint mezőzgazdasághoz kapcsolható alternatív jövedelemszerzési lehetőség
amely szintén 30 hektárral kevesebb, mintha csak mezőgazdasági tevékenységet végezne a gazdaság. A számítások eredményeit a 9.2. táblázat összegzi. 9.2. táblázat. A területi méret alakulása az éves jövedelem és a vendégéjszakák számának tükrében Megnevezés Elvárt jövedelem (Ft/év) 4 900 000 3 500 000 Vendégéjszakák száma 1885 585 1346 585 Területi méret 0 68 0 40 Forrás: saját számítás (2011) Biogazdálkodás esetén a szükséges földterület tovább csökkenthető a biotermékek magasabb felvásárlási ára, és az így realizálható magasabb jövedelem következtében, melynek környezetvédelmi jelentősége is van - különösen a Hortobágyi Nemzeti Park mentén (BAINÉ SZABÓ, 2003; SZABÓ et al„ 2009). A falusi vendéglátás és a mezőgazdaság jó jövedelemkiegészítő lehetőséget jelenthetnek egymás számára. A falusi vendéglátás önmagában azonban - a jelenlegi körülmények között - még nem jelent biztos megélhetést. A régióban a falusi vendéglátásnak és a mezőgazdasági tevékenység kapcsolódásának különösen nagy jelentősége lehet ott, ahol az intenzív mezőgazdasági termelés lehetőségei nem adottak. Ilyen területek például a természetvédelmi, nemzeti park mentén lévő, és érzékeny természeti területek, ahol a természet- és környezetvédelmi előírások a környezetbarát és fenntartható gazdálkodást helyezik előtérbe. Irodalomjegyzék ANTAL J. (1994): Oktatási Rendszer a Falusi Turizmus Fejlesztésére. Szakdolgozat. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Szaküzemgazdász képzés, Idegenforgalmi és Szállodaipari Szak. Budapest BAINÉ SZABÓ B. (2003): A vidékfejlesztés gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióinak összefüggése Hortobágy menti településeken. Doktori (Ph.D.) értekezés. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Vállalatgazdaságtani Tanszék. 1-149. p. CLARKE, J.-DENMAN, R.-HICKMAN, G.-SLOVAK, J. (2001): Rural tourism in Roznava Okres: a Slovak Case Study. Tourism Management 22 (2001) 193-202. p. CSÁKY CS. (1993): A falusi-tanyai vendégfogadás újrahonosítása - marketing 2000-ig. Kézirat. CSIZMADIA L. (1992): Falusi turizmus - környezetbarát turizmus oktatási összefüggései. Budapest, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző , 62. p. CSIZMADIA L. (2010): A falusi turizmust elkerülhette a válság. Népszava, 2010. július 17. Bihari L. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=318426 FATOSZ (2009-a): A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének Hírlevele, 2009. november 23. FATOSZ (2009-b): A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének Hírlevele, 2009. december 14. FATOSZ (2010): A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének Hírlevele, 2010. június 22. HARASZTI A. (2009): Címkék és szálláshelyek. 2009.09.01. http://tudatosvasarlo.hu/cikk/cimkek-esszallashelyek HORVÁTH J. (2009): Az ökológiai turizmus gyakorlata. In: Falusi turizmus Norvégiában és Izlandon. Szerk.: BODNÁR K.-HORVÁTH J. Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar, Hódmezővásárhely, 2009, 64-72. p. HORVÁTH Á. (1992): A fizetővendéglátás és falusi turizmus pénzügyi tervezése. In: Fizetővendéglátás és falusi turizmus П. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző. Budapest, 89-114. p. KOVÁCS D. (2009): Határozatra várva - néhány gondolat a falusi, vidéki turizmus fejlesztése körül. 2009. 09. 28. http://www.mnvh.hu/ptPortal/index.php?mod=news&action=showNews&newsid= 11280&lang=hu 184