Kárpáti László (szerk.): Soproni Tájvédelmi Körzet. Monografikus tanulmányok a Soproni-hegység természeti és kulturális értékeiről (Budapest, 2019)

Turizmus, rekreáció, környezeti nevelés, erdei iskolák, erdőesztétika - Környezeti nevelés és erdei iskola (alapelvek–személyiségek–intézmények–civil szervezetek–mozgalmak–törekvések) (Hárs Olivér – Kárpátri László)

377 kívül itt alakult meg az Európai Erdőpedagógusok Hálózata, itt volt az Erdei Iskola Egyesület or­szágos találkozója, a nemzetközi Green Belt találkozó hársfaültetéssel, az Építészbiológiai Egyesület hétvégéje a táborért, végül Molnár V. József Örökség tábora, mely egy szépséges búboskemencét is hagyott a táborhely közepén. Brennbergi Grundschule, „ökoiskola”: A bányászok gyerekeinek épült 1927-ben, tágas erdőszéli kerttel, benne helyi régi almafajtákkal, élősövényekkel, díszfákkal, bent óriási cserépkályhákkal, hiszen az erdőszélen mindig akad tüzelőnek való. A brennbergi gyerekek mellé még Sopronból is hoztak ki gyerekeket, annyira más, családias és természetközeli volt az iskola. 2004–2005-ben a város Zöld Iskolája lehetett volna a Castanea/Árnika segítséggel készült tervek szerint. A tantes­tület Kádár Tiborék javaslatára kidolgozta az új tömbösített, erdőben is tartható foglalkozásokat, a gyümölcsfák alatti asztaloknál kísérleti órákat is tartottak, még matematikából is! Aztán kor­szerűsítették a házat: lebontották a cserépkályhákat, kicserélték az ablakokat, majdnem megszűnt az intézmény is. 2007-től a Fenyő téri iskolához csatolták, a Német Nemzetiségi Önkormányzat átvette a fenntartást, majd 2011 őszétől a soproni FORENO Nonprofit Kft. szociális foglalkoztató műhelye lett a kivételes lehetőségeket rejtő Grundschule. (A németországi Brennberg hasonló szép erdős-hegyes helyen lévő partneriskolája iskolakerttel, sajátos nevelési módszerekkel az önálló, él­ményekkel teli nevelést szolgálja.) Werkstatt Natur: A márcfalvi (Marz)Villa Waldfried közelében, az országhatártól alig 3 km-re külső-belső erdei bemutatóhely és alkotóház működik 2002 óta, a Burgenland Tartományi Va­dászszövetség kezelésében. Évente kb. 10 000 gyereket fogadnak. Emellett vadászati ismereteket is oktatnak. A jövő A múlt század ’20-as éveinek elején a Dél-Erdélyből a trianoni Magyarországra kényszerített híres, retyezáti vadász, Maderspach Viktor – aki egyébként ismerte a Soproni-hegységet is, mivel részt vett az ágfalvi csatában – idevágó, kissé humoros megállapítása: „Hogy földrészünkön mi lesz a medve jö­vője, azt mai napság igen nehéz volna megjövendölni. Sokan azt mondják, hogy a Déli-Kárpátokban is megvannak számlálva napjai. Ha a dolgok általában véve abban az irányban haladnak, amelyben másfél évtized óta megindultak, úgy több kilátás van arra, hogy az emberek fognak elpusztulni, és majd a medvék foglalják el helyüket” (Maderspach 1943). Eddig a környezeti nevelés finom lelkű, jóakaratú, lelkiismeretes emberek önként vállalt dolga volt. Ma már tudjuk, érezzük, hogy fennmaradásunk alapkövetelménye, hogy a természetbe ne csak „vendégségbe menjünk”, hanem benne, minden lényével együtt közösségben, kölcsönös előnyökkel, azaz szimbiózisban éljünk. Nem külön fakultatív tárgyként, szakkörként, nyári táborokként, hanem mindennapi szent kötelességként kell tanulnunk ezt a szeretetteljes együttműködést. Azt mondják so­kan, hogy már késő. De nem, nem ússzuk meg ilyen könnyen: amit eddig tévedésből, tudatlanságból, hanyagságból vagy szándékosan elrontottunk, azt helyre kell hoznunk! Szép és komoly feladat, és ha szabadon választjuk, még örömteli is lehet! Felhasznált irodalom Adorján J. (2009): A soproni tájékozódási sport története és fejlődése napjainkig. http://sopronitajfu­tas.hu/Archivum/Soproni%20tajfutas%20tortenet.html Andrássy P., Szabó T.A., Szabó R. (2006): Kitaibel Pál útinaplójából. Soproni út 1806. Soproni Er­dőkért Környezetkultúra Alapítvány, Sopron. 32 pp. Andrássy P. (2012): A Tanár Úr 80 éves. Andrássy Péter köszöntése és önéletrajza. S.Sz. 66/3, 261– 268. p.

Next