Kárpáti László (szerk.): Soproni Tájvédelmi Körzet. Monografikus tanulmányok a Soproni-hegység természeti és kulturális értékeiről (Budapest, 2019)
Természetföldrajzi és hidrológiai adottságok - A hegység forrásai (Hárs Olivér)
63 Egyetemi dolgozatok témájául is választották a környék forrásait, Gyimóthy Géza 6 forrást írt le és vizsgált részletesen (Deák-kút, Fehér Dániel-forrás, Ferenc-forrás, Hidegvíz-forrás, Természetbarát-forrás, Vadkan-ároki-forrás) 2003-ban. A vízhozamot havi gyakorisággal, illetve a Hidegvíz-forrás esetében heti gyakorisággal mérték köbözéses módszerrel egy éven keresztül. Az EU Víz Keretirányelvben kulcsparaméterként meghatározott kémiai jellemzőket (hőmérséklet, kémhatás, vezetőképesség, nitrát- és ammóniumtartalom) a hozammal megegyező gyakorisággal mérték. Legérdekesebb megállapításai: A Soproni-hegységben vizsgált hat forrás geológiai vízgyűjtőiről nincsenek információink, de a források vízhozam-jellemzőit ismerve állítható, hogy a felszíni és a felszín alatti vízgyűjtők között igen jelentős eltérések vannak. Az 1. ábra mutatja, hogy például a legnagyobb és legkiegyenlítettebb vízho zamú Természetbarát-forrás felszíni domborzati vízgyűjtőjénél jóval nagyobb lehet a felszín alatti, geológiai vízgyűjtőterülete (Gyimóthy 2003). Horváth Tímea 2008-ban készítette el szakdolgozatát, amelyben a források és környezetük természetességét vizsgálta (Horváth 2008). A dolgozatával kapcsolatban felmerült kérdések: – Érdekes lenne megfigyelni, hogyan függ a forrás körüli életközösség összetétele a kiépítettségtől, a látogatottságtól, hogyan változik az évek során, mitől javulnak az életfeltételek. – Kérdőíves interjúkat lehetne készíteni a forrást felkereső emberekkel, hogyan érzik ott magukat, mi a véleményük a forrásról, hogyan tudnák segíteni. – Vizsgálandók a tájvédelmi körzetben tapasztalható nagy tarvágások kedvezőtlen, tájromboló hatásai (erózió, a talaj kiszáradása, árnyalás eltűnése, élettér megszűnése, vegyszerezés, vadászattal járó beavatkozások) és az erdei gépek okozta károk. – A források megközelíthetősége fontos lehet, de az autóforgalom nem tesz jót az erdőnek. – Életmódunkkal a természetes állapothoz kellene közelíteni, ezért a foglalt forrásokat fokozatosan (pl. a kiapadtakkal kezdve), óvatosan vissza kellene alakítani. Még újraéledésük is várható ezután! – Közösségi munkákat kell szerveznünk a források ápolására, családok, gyerekek bevonásával. Hagyományaink felélesztésével újra rendszeressé kellene tenni a források, patakok, tavak felkeresését, szeretetteljes felügyeletét, ahogyan ezt minden hazai közösség tette az évkör ünnepeihez igazodva. A Soproni Egyetem Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézete más szakértőkkel együttműködve a Rák-patak erdős vízgyűjtőjének vízgazdálkodását vizsgálja 1986-tól, Rácz József kezdeményezésére. Részletes időjárási, vízhozam- és vízminőség-adatsoraikat az erdőre eső csapadék párolgását, elfolyását, beszivárgását jellemző adatokkal egészítik ki. Az erdő természetes folyamatai és az erdőgazdálkodás hatásai vizsgálhatóak ezáltal (Gribovszki–Kalicz–Kucsara–Vígh 2008). A Castanea felhívására 1993-ban sok helyi iskola örökbe fogadott egy-egy patakszakaszt vagy for rást, rendben tartották, majd évekig rendszeresen vizsgálták a víz minőségét is az amerikai önkéntes Andrew Bramson által 1995-ben hozott kémiai vizsgálókészlettel, illetve az általa megmutatott egyszerű biológiai határozókkal. Szabó Márta tanárnő nyugdíjazásáig folytatta a feljegyzéseket a Lackner Kristóf Általános Iskolában (adatai ma is ott találhatók). 1. ábra. Az egyes források vízhozamának alakulása