Kárpáti László (szerk.): Soproni Tájvédelmi Körzet. Monografikus tanulmányok a Soproni-hegység természeti és kulturális értékeiről (Budapest, 2019)
Természetföldrajzi és hidrológiai adottságok - A hegység forrásai (Hárs Olivér)
62 A Hidegvíz-forrás melletti éger tövében lévő vöröses, sima kő meleg nyári napokon „izzad”, felülete fénylik. A forrást hatalmas bükkfa vigyázza a patak túlpartján. A Fehér Dániel forrást Firbás (1959) még Fehér Hídi-forrásként említi, mivel bővizű, foglalatlan volt, az Erdészeti Technikum diákjaival építették ki. Nevét ekkor kapta a híres egyetemi professzorról, a botanikus kert fő telepítőjéről. A Béla-forrást 1992-ben a Scarbantia SE természetjárói foglalták. Vize felszín közeli hőmérsékletű. Nevét id. Szeverényi Béláról kapta, aki a Scarbantia SE elődje, a Kinizsi Természetjáró Szakosztály vezetője volt. 2003-ban Reisch György természetjáró ösztönzésére és a TAEG támogatásával kapta jelenlegi formáját. A Szent György-forrást 1940-ben foglalták a Szent György cserkészcsapat tagjai. Két egykori foglaló, id. Szeverényi Béla és Gyurasits Ernő 1968-ban kereste fel újra, és a Kinizsi Természetjáró Szakosztály újította fel, mellette védkunyhót emelve, amit 1992-ben felgyújtott valaki. A nadragulya és a gólyahír szép példányai őrzik a különös varázsú helyet. A Büdös-forrás – a Harka–Nyék közti országhatáron eredt, kénes vizéről kapta nevét, hasonlóan a jóval följebb, szintén a határvonalon eredő Büdös-kúthoz. A Milchram Bründl a Szieszta Szálló hátsó kerítéssarkánál, az erdei sétaút mellett volt, a régi tér képeken is szerepel, de sajnos pontosan telibe találta egy amerikai bomba. A szálloda építése előtt, az 1970-es évek elejéig a lóversenytér felé szivárgott belőle a víz, amire azóta csak néhány vénicszil utal. A Szív-érnek nevezett kis vízfolyás, a Várison, a Ciklámen Szállónak épült Szanatóriumtól ered és a Béka-tó utáni Gida- és Kecske-patak felé igyekszik. Kiegyenesített medrét a Zichy-réten a Játszórét kialakításakor (1971) betonelemekkel bélelték, mellette széles lapályban ma is megáll a víz. Néha a Szanatórium és a Fagus Szálloda esővize is beleömlik a mederbe. A három Hermes-tó a bányászkodás „mellékterméke”, de egészen a ’70-es évek végéig pisztrángok úszkáltak itt Horváth László határőr őrsparancsnoknak köszönhetően, aki kitisztíttatta és őriztette a tavacskákat. A Fehér úti tó is a bányának köszönheti létét, hiszen a szenet Ágfalva vasútállomására szállító kis vasutat normális nyomtávúra építették át, a nagy faviadukt helyén készült töltés duzzasztja fel itt a Rák-patak vizét. Alatta még egy tó volt a mai kiskertek helyén... A Soproni-hegység belsejének vizeit magába gyűjtő Rák-patak egykor vízimalmokat hajtott, melyek sorában az első éppen a híres Erdei Iskola volt, majd Bánfalva határában a napjainkra működőképesre felújított Kárpáti-malom következett. A források kutatása A hazai források tudományos kutatását az Országos Vízgazdálkodási Hivatal kezdte 1950-ben Kessler Hubert vezetésével. Az országos forrásnyilvántartáshoz az országot 12 körzetre osztották. Helyi vízellátás céljára a nagy hozamú forrásokkal kezdték a méréseket és foglalásokat, majd a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) folytatta a hegyi források vízhozamának felvételét. A VITUKI forráskataszterét fontos lenne kiegészíteni természetvédelmi szempontú komplex felméréssel, hogy a mennyiségi adatok mellett élő minőségükről is képet kapjunk. Sopronban 1955-ben Macher Frigyes és Frauenhoffer Kristóf végezte el néhány forrás kémiai vizsgálatát. Később Jablánczy Sándor és Firbás Oszkár készítette a soproni-hegyvidéki erdők vízrajzi felvételét, melynek során több forrás vízhozamát és hőmérsékletét is vizsgálták. Firbás Oszkár erdőmérnöktanár erdészek, erdei munkások és diákok bevonásával, töretlen lelkesedéssel, csaknem húsz évig gyűjtött adatokat a Sopron környéki forrásokról, amelyeket helyi és országos szakmai lapokban tett közzé (Firbás 1959). Bircher Gyula, Führer Ernő, id. Csanády Etele a hetvenes évek közepén végezte el a leglátogatottabb 20 forrás kémiai elemzését (Bircher–Führer–Csanády 1978)