Puskely Mária: Kétezer év szerzetessége Szerzetesség- és művelődéstörténeti enciklopédia 1. A-K (Budapest, 1998)
C
„ 1. AZK, melyet XI. Pius 1923. jan. 27-én kelt Exsto/ in Hungária k. apostoli brévéjével állított fel, ugyanazokat a jogokat és kiváltságokat élvezi, amelyeket a Ciszterci rend többi kongregációja. 2. A ZK-t a Boldogságos Szűz Máriáról név. Zirci Apátság, az egész kongregáció anyja és központja, a tőle függő perjelségekkel és rendházakkal, valamint a Boldogságos Szűz Máriáról név. Dallasi Apátság alkotja. 7. Életünket Kongregációnkban az isteni és az emberi törvényeken kívül a következő szabályok irányítják: a. Szt. Benedek Regulája. b. A Ciszterci Rendnek és Kongregációnknak a Szentszék által jóváhagyott Konstitúciói. 8. A Ciszterci Rend ZK pápai jogú szerzetesi intézmény. 9. a. A ciszterci életnek monostorainkban az a fő célja, hogy az evangélium irányításával Krisztust követve, az evangéliumi tanácsokat mint teljes Istennek szenteltségünk jelét magunkévá téve, testvéri közösségben egymást segítve és egymás terhét hordozva, az élő Istent szolgáljuk. b. Istennek szenteltségünknek mindenekelőtt az imaéletben és a lelki életben való hűségünkben kell megnyilatkoznia. Mint monasztikus szerzeteseknek különleges módon hivatásunk, hogy az Eucharisztia és a zsolozsma méltó megünneplésével Krisztus imádságát folytassuk az Egyházban. c. Monasztikus életünk lényeges részét alkotja az Isten nagyobb dicsőségére és embertársaink javára engedelmességből vállalt napi munkánk. Kongregációnk hagyománya szerint monostoraink különleges módon az ifjúság nevelésével foglalkoznak. 118. Az apát, amint neve is jelzi, atyja és feje a monostornak, melynek gondját viseli mind lelkiekben, mind anyagiakban. Legfőképpen a lelkek pásztora, így feladata elsősorban lelki jellegű és a lelkek javát célozza. Tekintélye alázatos szolgálat jellegű Krisztus tanítása és példája szerint, akinek helyettese. 184. A Zirci Apát Kongregációnk prézese.” (A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának Konstitúciója, 1992.) Theophilus Heimb: Notitia historica de ortu et progressu Abbatiae Sacri Ordinis Cisterciensis B.M.V. ad S. Gotthardum dictae, Viennae, 1764. - Mezner Rudolf: A cisterci rend eredete, s Zircz, Pilis és Pásztó egyesült apátságok történeti vázlata, Religio 1856. 19-22. sz. — Knauz Nándor: A fogarasfoldi kertzi apátság, MSion, 1868. 403—415. - Hőke Lajos: Báta, Czikádor, Földvár, Madocsa, Szekszárd monasterológiájához, MSion, 1869. 342-349. 428-439. - Békefi Rémig: A czikádori apátság története, Pécs, 1894. - Idem: Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállása ünnepén közrebocsát a haza cziszterczi rend, Bp. 1896. - Idem: A cziszterczi rend története Magyarországon, Bp. 1896. - Idem: A zirczi, pilisi, pásztói és a sz. gotthárdi cziszterczi apátság története, Bp. 1898. - Idem: Hogyan lettek a czisztercziek tanítórenddé Magyarországon?, Bp. 1902. - Fránek Döme: A borsmonostori apátság az Árpádok korában, Eger, 1910. - Bartók Egyed: Az egresi ciszterci apátság története, Bp. 1911. - Lakatos Dénes: A topuskói ciszterci apátság története az Árpádok korában, Bp. 1911.- Idem: A székesfehérvári ciszterci rendi katolikus főgimnázium száz éves története, Székesfehérvár, 1913. - Kiss Albin: A pécsi gimnázium története, Pécs, 1914. - Baumgartner Alán: A kerci apátság a középkorban, Bp. 1915. - T. Hümpfner: Les fils de St. Bemard en Hongrie, Bp. 1927. - Horváth Konstantin: Limoges-i János zirci apát (1208-1218), KathSz, 1930. 97-106. - Idem: Zirc története, Veszprém, 1930. - Deáky Honór: A savniki apátság története, Pécs, 1937. - Piszter Imre: Szent Gotthárd püspök és a szentgotthárdi ciszterci apátság rövid története, Szombathely, 1938. Alpár Lucián: A zirci apátság juggetlenítésének kérdése, Bp. 1942. — Kalász Elek: Vázlatok a magyar Jöldön 800 éves Ciszterci Rend múltjából, Baja, 1942. - Horváth Konstantin: Hogyan 245