Kormosné: Környezet, tudat, gazdálkodás. Tanulságok az élelmiszer-gazdaságból (Budapest, 2010)
2. Környezetkímélő és környezettudatos mezőgazdasági termelés
2.2. A környezet mint politikai és államigazgatási tétel Az 1989-ben kezdődő társadalmi-gazdasági átalakulással párhuzamosan, a magyar környezetpolitika fokozatosan szakított a központi tervezés mechanizmusaival és megteremtette a piackonform szabályozás feltételrendszerét. A környezet védelmének egyik jelentős dokumentuma az 1995. évi Lili. törvény, mely a környezet védelmének általános szabályaival teremt megfelelő keretet az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegítésére. A törvény a mezőgazdaság vonatkozásában nem tartalmaz konkrét szabályozó elemeket, azonban az 1996. évi, a természet védelméről szóló Lili. törvény már a következők szerint definiálja a természetkímélő gazdálkodást: „olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természet-közeli állapotuk fennmaradjon” (MK, 1996). A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP I.), melynek elkészítését és végrehajtását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény 40. §-a írta elő (MK, 1995). A Program célként tűzi ki, hogy a társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Ezzel összhangban, a mezőgazdaság területén legfontosabb feladatként az ezredforduló korszerű, környezetbarát agrárgazdaságának kialakítását tűzi ki. A Program szerint nem a fejlett országok iparosított mezőgazdasági technológiáinak alkalmazása lenne a megfelelő cél, hanem olyan modernizációs pálya kialakítása, amely a környezetkímélő technológiák alkalmazására, és az ország speciális adottságait és szaktudását kihasználó, magas élvezeti értékű termékek előállítására irányul. A megvalósításhoz kapcsolódó néhány tervezett intézkedés: • a természetkímélő gazdálkodás, illetve a biogazdálkodás elterjesztése, valamint • a mezőgazdasági hulladékok újrahasznosítási arányának növelése. Az 1998-as kormányprogram - közelítve az uniós politikához - kiemelten kezelte a környezetvédelmet, és elkötelezettségét jelezte a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés iránt. A magyar környezetpolitika általános célkitű45