Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)
Seléndy Szabolcs: Állattartás
Az anyakocának szabad mozgást kell biztosítani az ellető kutricában (a kifutás, négyrészes kutrica az egyik legkedvezőbb megoldás az 5-6 kocából álló stabil csoportoknak). A kocalegelőt villanykarámmal készítsük (területigényes: 300-1500 m2/sertés). Angliában sok helyen szokásos a tenyészkocák szabad, ún. kunyhós tartása. A kocákat egész évben a szabadban tartják, az ellés speciális, hordozható kunyhóban történik. (Vegyük azonban figyelembe, hogy az angol éghajlat sokkal kiegyenlítettebb, mint a miénk.) A hizlaláshoz a mélyalmos istálló (ha lehet védett, nyitott elejű) jól megfelel. A nyugat-európai biogazdaságokban régebben - helytelenül - túlnyomórészt olcsó hulladékokkal (pl. hulladékgabona, selejtburgonya, selejtes zöldségfélék) hizlaltak. Közös hibájuk a nem kielégítő fehérjearány, a sertések nem gyarapodnak, elzsírosodnak. Tudnunk kell: a sertésnek minden, a fehérjeszintézishez szükséges, létfontosságú aminosavat a takarmányban kell megkapnia. A hízósertések takarmányozásával napi 500-600 g gyarapodást akarunk elérni (a nagyobb mértékű gyarapodás rontja a húsminőséget). Kétféle hizlaló takarmányozási módszer is ajánlható: 1. gabona-hüvelyes-pillangós alapú hizlalás, 2. kombinált takarmányozás, burgonyás hizlalás. A hagyományos - már- már kihalt - magyar mangalica fajta új reneszánsza várható (69. ábra), ugyanis kiderült, hogy húsából a világ legjobb minőségű és legjobban eladható sonkája készíthető (Real Mangalitza Pata Negra Serrano sonka; 70. ábra). Ez a sonka csak a spanyol iberico vagy a magyar mangalica sertésből készülhet, a világ más sertései erre alkalmatlanok. A mangalica négy színváltozatából ma már csak három: a szőke, a fecskehasú és a vörös lelhető föl. Ugyancsak jól felhasználható ökológiai tartásra a nálunk kialakult nagy fehér hússertés fajta. Szóba jöhetnek még: a magyar lapálysertés, a duroc sertés, a hampshire, a berkshire és a Cornwall (utóbbiak elsősorban keresztezés céljából; 71. ábra). 159