Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)
Seléndy Szabolcs: Állattartás
Galamb. Ökológiai gazdálkodásra az extenzív tartást tűrő húsgalambfajták alkalmasak (magyar óriás, cameau, texán). Falusi udvarokban gyakori a dúcos és az eresz alatti költőteres elhelyezés. A padlások berendezése galambok számára jó és olcsó megoldás. Az elkülönített teret érdemes rekeszekre osztani. Megfelelő a földre épített galambház is. Az ökológiai módszerű takarmányozásnak a magokon való nevelés felel meg (40% kukoricadara, 26,5% borsó, 17,5% búza, 16% köles). Japánfürj. Húsa rendkívül ízletes, tojását étkezési és kozmetikai célokra használják. A japánfürj Súlygyarapodása rendkívüli, 3 hét alatt súlya tízszeresére nő. Ketrecek helyett a külteijes, kifutós tartási mód a megfelelő. Berendezhetek a baromfitartásra kialakított mélyalmos istállók, amelyek kifutóra nyíló kibúvó nyílásokkal rendelkeznek. Naposkortól egészen a tojásrakás megkezdéséig elegendő a természetes megvilágítás (a napfény). Optimális fejlődésükhöz az első héten 26, a másodikon 24, 3-6 hetes korukban pedig 20% nyersfehérje tartalmú takarmány szükséges. Gímszarvas, dámvad. Az utóbbi időben e vadak minősítési feltételei is megszülettek. A gímszarvas tenyésztése lehetőséget nyújt olyan területek hasznosítására, amelyek egyébként mezőgazdasági, illetve kertészeti termelésre nem alkalmasak. Hazánkban 3 helyen foglalkoznak a gímszarvas zárttéri tartásával (1300 állat). 76. ábra. Tenyésztett gímszarvasok (Biokultúra folyóirat nyomán) 167