Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)
Főbb gazdálkodási rendszerek
A biodinamikus gazdálkodás termelésszervező, ellenőrző, minősítő és kereskedelemszervező rendszere a Demeter ma már világhírű. A Demeter termékeket a fogyasztók szívesen vásárolják. Szerves biológiai gazdálkodás A módszer kidolgozója a svájci házaspár, Hans és Maria Müller és a német Hans Peter Rusch. A parasztcsaládból származó Hans Müller számos parasztmozgalom résztvevője és vezetője volt. A svájci gazdák érdekeiért a szociális gondok megoldásáért harcolt (új földtörvény, nyugdíjbiztosítás bevezetése stb.). 1946-ban biotermékeket termelő és értékesítő szövetkezetét alapított. Felesége Maria kertész- és gazdasszonyképző iskolát végzett, saját kertjében számos, ma is használatos biomódszert dolgozott ki. Hans Peter Rusch nőgyógyász orvos, a második világháborúban a német hadseregben tábori orvos, ezért a háború után nem gyakorolhatta hivatását. Müllerrel összefogva a talajtermékenység kérdéseivel kezdett el foglalkozni. Mikrobiológiai alapon kidolgozta az „élő anyag” elméletét. 1968-ban jelent meg Talaj-termőképesség című könyve, melyet a szerves biológiai gazdálkodás alapműveként tartanak számon. A módszer követőinek figyelme elsődlegesen a talajélet állapotára irányul. A talaj baktériumflóráját kívánják minél gazdagabbá tenni. Sovány talajok feljavítására H. P. Rusch speciális baktériumkészítményt dolgozott ki Symbioflor néven, amely a világban sokfelé kereskedelemben kapható. Ezzel permetezik a talajt vagy a komposztot. A talajt folyamatosan takarják, rendszeresen használják a magas nyomelemtartalmú különféle kőzetliszteket. Ez a módszer minden olyan biológiai jellegű eljárást javasol, amely a humuszt gyarapítja. Ilyenek: komposzt-, istállótrágya-kijuttatás, zöldtrágyázás, növényekből erjesztett trágyalé és növénytársítás (vegyes kultúra). Igen fontos a vetésforgó betartása. A talajt csak nagyon indokolt esetben szabad forgatni. Az alapelv szerint a talajélet a teljesen magára hagyott talajrétegben képes harmonikusan és dúsan kibontakozni. A tápanyag-gazdálkodásban a növényvédelemben, állattartásban egyaránt tilos szintetikus és hormonhatású szerek használata. 20