Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)
Seléndy Szabolcs: Gyakorlati tudnivalók
akkreditált laborban vizsgáltassuk meg. (Ilyenek találhatók a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatoknál.) Németországban már a húszas évektől ismeretes az ún. ásópróba, mellyel mindenki maga ismerheti meg, ellenőrizheti talaját. A gazda saját szemével, kezével, orrával vizsgál, a kapott eredmény nem csupán néhány szabatos szám, hanem a talaj termékenységi állapotának teljes képe. Az ásópróba illusztrált részletes leírása megtalálható a Biogazda 2. Szántóföldi és kertészeti növénytermesztés (Biokultúra Egyesület, 1994.) c. könyvében. A módszer igen egyszerű, néhány szerszám, fényképezőgép, jegyzettömb, mérőszalag szükséges hozzá. A talajművelés minden termelési rendszerben erőteljes beavatkozás a talaj életébe. Arra kell tehát törekednünk, hogy minél kevesebbet ártsunk. Számtalan belső tényező (pl. fekvés, domborzat, vízháztartás, hőállapot, összetétel, szerkezet, tömörödöttség stb.), továbbá külső körülmények (időjárás, növénytakaró stb.) befolyásolhatja a talaj állapotát. Természetesen léteznek általános irányelvek, tapasztalati eredmények, melyeket érdemes figyelembe venni. Például törekedni kell arra, hogy minél ritkábban bolygassuk a talajt. Gabonatermelés esetén betakarítás után elkerülhetetlen a tarló sekély meghántolása, amivel a párolgás okozta vízveszteséget csökkenteni tudjuk. Ajánlatos a hántolt felület hengerezése is. A nyári mélyművelés szántóföldön, kertben egyaránt hátrányos. Ha kizöldül a tarló, vagy szerves trágyát jutattunk ki, akkor ajánlatos a keverő szántás. Ezt el kell simítani, esetleg hengerezni, minden műveletet ajánlatos lezárni. Talajunk típusától függően a talaj művelése, víz- és levegőtartalmának kedvező kialakítása más és más módszert kíván. A homoktalajok 14%-ot tesznek ki az ország szántóterületéből. A száraz homokot a szél azonnal magával ragadja, ezért a művelés (szántás) után gyorsan boronálni, tömöríteni kell. Vetéskor csak a sorokat tömörítsük, a barázda védi a kelő növényt a homokveréstől. Ökogazdálkodás esetén kötelező a homoktalajok takarása, árnyékolása, mulcsozása, a nedvesség megóvása és a szél lehordó hatása, lejtős területen a csapadék lemosó hatása elleni védekezés. A homokos vályog - vagy vályogos homoktalajokat középkötöttnek is nevezzük. Az ökogazdálkodás számára ezek az igazán megfelelő talajok. Betakarítás után gyors, sekély tarlóhántást, fogasolást, hengerezést igényel. Sekélyen kapáljunk. Az agyagtalajok kötöttek, nehezen munkálhatok, az időjárás-változások csak kevés időt hagynak a munkálatokra (perc talaj ok). A szikesedő talajaink 31