Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)
Szántóföldi növények
vörös here, baltacím, bíborhere, rozsos bíborhere, búzás bíborhere, Legány-keverék, landsbergi keverék, szarvaskerep, tarka koronafürt; lucerna, zabosbükköny, napraforgós borsó (szegletes lednek), napraforgós borsó szudánifűvel, vörös here, silónapraforgó, szegletes lednek, fehérmustár, baltacím, szarvaskerep, tarka koronafürt; lucerna, vörös here, kukorica csalamádé, borsós csalamádé, szudánifű, napraforgós csalamádé, fehérmustár; lucerna, vörös here, silókukorica, kukorica csalamádé, borsós csalamádé, szudánifű, napraforgó-csalamádé, silókukorica és cukorcirok, pohánka, fehérmustár, baltacím, fehér virágú somkóró; lucerna, vörös here, silókukorica, szudánifű, silókukorica és cukorcirok, pohánka, olajretek, baltacím, fehér virágú somkóró, szarvaskerep; silókukorica, takarmányrépa, tarlórépa, takarmánykáposzta, olajretek; tarlórépa, takarmánykáposzta; széna, szenázs, silótakarmányok, lédús takarmányok. A felsorolt növények ökológiai igényei, takarmányértéke, élettani hatása különböző, ezért szakszerű felhasználásának érdekében érdemes e növényeket megismerni, termesztéstechnológiájukat tanulmányozni. jumus: július: augusztus: szeptember: október: november: december: Gyepgazdálkodás A legelők és a rétek adják a kérődző állatok legtermészetesebb és bizonyítottan legolcsóbb takarmányát. Magyarországon sok évszázados hagyományai vannak a legeltetésnek és a különböző formájú legelőgazdálkodásnak (34-35. ábra). A gazdák bebizonyították, hogy Szt. György naptól (április 24.) Szt. Mihály napig (szeptember 29.), vagyis a kihajtástól a behajtásig kedvező időjárás esetén hosszabb ideig a legelőről lehet fedezni a szarvasmarhák és a juhok napi takarmányigényét (Barcsák Zoltán, Biogazda 2. nyomán). 98