Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)

Seléndy Szabolcs: Állattartás

Szelíd állatgyógyászat Az állatgyógyászatnak - hasonlóan az embergyógyászathoz - legfontosabb felada­ta a megelőzés. Az ökológiai állattartó telepeken, ahol az állatok optimális körül­mények között élnek, megfelelő az ellenálló képességük és a higiéniai és járvány elleni rendszabályokat szigorúan betartják, ritkán betegednek meg az állatok. Ha bármelyik állaton betegség tüneteit fedezzük fel, a beteg egyedet el kell különíteni társaitól. Gyógykezelés céljából elsősorban a természetes alapú, ún. alternatív (szelíd) gyógymódokat kell alkalmaznunk. Szintetikus, allo­­pátiás gyógyászati készítményeket főleg életmentő céllal adhat az állatorvos. Ilyenkor az állat vagy állati termék ökológiai termelésből való kivonásának időszaka kétszerese a törvényben előírt várakozási időnek, ha nincs előírás az adott készítménynél, akkor 48 óra. A nyugati gyógyászat által nem, vagy csak alig alkalmazott módszerek ösz­­szességét alternatív gyógymódoknak nevezzük. Közel háromszáz fajtáját is­merjük, többségüket a jelenlegi (nyugati) tudomány még nem képes bizonyí­tani. Az utóbbi években a humánorvosokhoz hasonlóan egyre több állatorvos tanulja és alkalmazza e módszereket. A gyors elterjedés oka, hogy a szelíd gyógyászat során gyakorlatilag mellékhatással és várakozási idővel nem kell 170 78. ábra. A ló 12 akupunktúra pontjának ábrázolása a Yu testvérek 1608. évi művében (Biogazdálkodás nyomán)

Next