Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)
Dr. Solti Gábor: Gazdaságosság és támogatás
Gazdaságosság és támogatás Bevételek, jövedelem A hazai ökogazdálkodást a túlzott mértékű export jellemzi. Ez jelenleg még biztos és tisztességes jövedelmet jelent a gazdálkodóknak. A korábban általánosan hangoztatott vélemény, hogy az ökogazdálkodásban a termés átlagosan 30-40%-kal kevesebb a konvencionális gazdálkodásénál, ugyanakkor a 30-50%-kal magasabb árak ezt kompenzálják, megdőlni látszik. Az Európai Gazdasági Közösség 1993-ban jelentést közölt a biogazdálkodás helyzetéről. Ebben visszautasítja azt a feltételezést, hogy a biofarmokon kisebb lenne a termésátlag, hivatkozva a jól vezetett biogazdaságokban végzett kutatási eredményekre. A „beállt” biogazdaságok hektáronkénti termelékenysége és bevételei hasonlóak az intenzív gazdaságokéhoz (amikorra sikerült a megfelelő talajművelési egyensúlyt elérni és termékeik piaca is megoldott). Köszönhető ez a kis beruházási költségeknek, melyek ellensúlyozzák a többlet munkaerőigényt. A magyarországi biodinamikus gazdaságokban a kisméretű terméscsökkenést (1993-as vizsgálatok) kárpótolja a biztonságosabb termékértékesítés, valamint az elérhető magasabb ár. A termésmennyiség csökkenése az első években esetenként tapasztalható volt, de nem minden növénynél törvényszerű. Amikor beáll az egyensúly, már teljes biztonsággal lehet számítani jó közepes termésre. A biotermékek értékesítési lehetősége nem korlátlan ugyan, de biztonságosabb, mint a hagyományos termékeké. (Különösen vonatkozik ez a Demeter minősítésű termékekre.) A megfelelő talajerő-visszapótlás mellett (komposzt, érett istállótrágya, zöldtrágya stb.) a terméshozamok nemhogy visszaesnének, de gyakorta nőnek is. 1996-ban a biobúza hazai hektáronkénti hozama meghaladta a 4 tonnát, míg a hagyományos gazdálkodás 3,2-3,4 tonnát „hozott”. Nyugat-Európa biotermékekkel és biotermelőkkel viszonylag jól ellátott. Ha valamire szükségük van, nem riadnak vissza akár Argentínából, az USA-ból vagy 200