Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)
Seléndy Szabolcs: Változatosság, ellenállóság
Változatosság, ellenállóság A múlt század elején hazánkban változatos szántóföldi, zöldség- és gyümölcstermesztés alakult ki. Később az 1980-as években a faj szám ijesztően lecsökkent. A 90-es évektől a nemesítésben újból a változatosságra, ellenállóságra való törekedés erősödött. A túlnemesített fajták néhány év alatt kiszorulnak a termesztésből, helyettük rég kipusztultnak vélt magyar fajták kerülhetnek vissza. Új lehetőség a távol-keleti és egyes trópusi, szubtrópusi növények biztonságos felnevelhetősége: keressük azokat a fajokat és fajtákat, amelyek kis energiabevitel fejében is megfelelő hozamot adnak. Meglepő tény, hogy a szántóföldi növények ősi alakjai termőképességük alapján sokszor versenyképesek a mai fajtákkal. Termesztésüket ezért is, továbbá kiváló beltartalmi értékük miatt szorgalmazni kell. Fel kell készülni a klímaváltozásra a fajok és fajták kiválasztásánál. (Nyári hőségnapok számának növekedése, csapadékhiány, folyók vízhozamának csökkenése, talajvízszint-csökkenés, szélviharok, hótakaró nélküli téli időszakok, sok más közvetett és közvetlen hatás, mint például a vizek szennyeződése.) A rezisztens fajokat és fajtákat a klímaváltozás és a hazai talajok tápanyag-ellátottsága és egyéb helyi viszonyok alapján is szelektálni kell. (Szükségesek a tájfajták.) A biotechnológia egyes elemeit a biogazdálkodás is felhasználja (tejsavas, szeszes, ecetes erjedés stb.), de a géntechnológiát ki kell zárni. (Nagy veszély, hogy a mezőgazdasági növények, állatok teljesítménynövelésére felhasznált géntechnika nyomán a megváltozott genetikai anyag ellenőrizhetetlenül szétszóródik.) Az ökológiai gazdálkodást és bioélelmiszer-forgalmazást szabályozó európai és hazai törvények és rendeletek szigorúan és egyértelműid. ábra. Ellenálló szőlőfajta az Eszter 47