Seléndy Szabolcs (szerk.): Ökogazdák kézikönyve (Budapest, 2005)

Seléndy Szabolcs: Változatosság, ellenállóság

Változatosság, ellenállóság A múlt század elején hazánkban változatos szántóföldi, zöldség- és gyü­mölcstermesztés alakult ki. Később az 1980-as években a faj szám ijesztően lecsökkent. A 90-es évektől a nemesítésben újból a változatosságra, ellenálló­ságra való törekedés erősödött. A túlnemesített fajták néhány év alatt kiszorulnak a termesztésből, helyettük rég kipusztultnak vélt magyar fajták kerülhetnek vissza. Új lehetőség a távol-ke­leti és egyes trópusi, szubtrópusi növények biztonságos felnevelhetősége: keres­sük azokat a fajokat és fajtákat, amelyek kis energiabevitel fejében is megfelelő hozamot adnak. Meglepő tény, hogy a szántóföldi növények ősi alakjai termőké­pességük alapján sokszor versenyképesek a mai fajtákkal. Termesztésüket ezért is, továbbá kiváló beltartalmi értékük miatt szorgalmazni kell. Fel kell készülni a klímaváltozásra a fajok és fajták kiválasztásánál. (Nyári hőségnapok számának növekedése, csapadékhiány, folyók vízhozamának csök­kenése, talajvízszint-csökkenés, szélviharok, hótakaró nélküli téli időszakok, sok más közvetett és közvetlen hatás, mint például a vizek szennyeződése.) A rezisztens fajokat és fajtákat a klímaváltozás és a hazai talajok táp­anyag-ellátottsága és egyéb helyi vi­szonyok alapján is szelektálni kell. (Szükségesek a tájfajták.) A biotech­nológia egyes elemeit a biogazdálko­dás is felhasználja (tejsavas, szeszes, ecetes erjedés stb.), de a géntechno­lógiát ki kell zárni. (Nagy veszély, hogy a mezőgazdasági növények, ál­latok teljesítménynövelésére felhasz­nált géntechnika nyomán a megvál­tozott genetikai anyag ellenőrizhetet­lenül szétszóródik.) Az ökológiai gazdálkodást és bioélelmiszer-forgalmazást szabá­lyozó európai és hazai törvények és rendeletek szigorúan és egyértelmű­id. ábra. Ellenálló szőlőfajta az Eszter 47

Next