Radics László: Ökológiai gazdálkodás. Általános kérdések, növénytermesztés, állattenyésztés (Budapest, 2001)
2. Ökológiai gazdálkodás a növénytermesztésben - 2.1. Általános növénytermesztés
mítva legalább 60 tömegszázalék. A tőzegek jellemzését a hazai tőzegkutatás legnagyobb szaktekintélye, Dömsödi János nyomán adjuk meg: „A tőzegek bármilyen irányú hasznosítását, értékelését befolyásoló legfontosabb tényező a hamutartalom. Általában a kis hamutartalmú - nagy szervesanyag-tartalmú - tőzegek előnyösebbek. A hamu nélküli, ún. száraz maradék képezi a szerves anyagot, amely nagyobbrészt cellulózt, lignint, viaszt, gyantákat, kátrányos anyagokat és még különféle szerves vegyületeket tartalmaz. Egyik legjellemzőbb fizikai tulajdonsága a tőzegnek a vízfelszívó-képesség. Minél lebomlatlanabb, azaz rostosabb a tőzeg, annál nagyobb a vízfelszívó-képessége. A rétláp talajok tőzegében az adszorpciós mésztelítődés erőteljesebb, ezért a magyarországi - uralkodóan rétlápi - tőzegek inkább közömbös vagy enyhén lúgos kémhatásúak. A Hanságban azonban előfordulnak igen savanyú (pH 2-3) rétlápi tőzegek is. Mészkő (mészkőőrlemény, mésziszap, puha mészkő, márga, kréta, lápimész Breton ameliorant, foszfát krétapor, természetes kaleium-karbonát-CaC03). A mészkőőrlemények (mészkőpor) alapanyaga lágyabb (mésztufa) vagy keményebb (triász ladini) mészkő. A lágy mészkövek egy része a fejtés során bekövetkező aprózódás, mállás után szitálással elkülöníthető és felhasználható. A mésztufából készült őrlemény CaC03-tartalmamin. 70%, MgC03-tartalma max. 10-20%, szemcsenagysága 0-2 mm lehet. Á keménymészkő-őrleményeknek legalább 80%-a CaC03-at kell tartalmazniuk, a MgC03-tartalmuk pedig max. 10% lehet. A mészkőport általában a szokottnál nagyobb adagú, közepesen érett istállótrágya alászántása után kell kiszórni, hogy kedvezőbb legyen a mészkőpor oldódása (amelyet a szerves trágya bomlása közben keletkező szénsav is elősegít). A mezőgazdasági mészkőport Fertőrákoson, Nagytétényben, Sóskúton, Felnémeten, Felsőtárkányban, Nagyharkályon, Nagy harsányban, Beremenden, Bakonyszentkirályon és Tapolcafőn állítják elő. Lápi mész (iszap). Jobb hatásfokú, jobban oldódó mésztartalmú javítóanyag, mint a mészkőpor. A tőzeglápok vagy a lápos réti talajok térségeiben, a tőzeg vagy a lápföld alatt, illetve sekély agyag fedőréteg alatt a talajzónában találhatók. A lápi mész igen finom szemcséjű, rétegzetlen vízi üledék, színe fehér, nedvesen sárgás árnyalatú. Porózus szerkezetű, nagy nedvszívó képessége folytán tömegének többszörösét is felveszi. Nedvesen kenődő, zsíros tapintású, kiszáradva kisebb-nagyobb rögökbe esik szét. Omlékonysága miatt őrlése szükségtelen. Légszáraz állapotban igen nagy, 80-90% körüli a CaC03-tartalma, azonban a nedvességtartalom a mésztartalom arányosan csökken. Nyáron kb. 30-40%, télen kb. 50-55% a szállításra kerülő anyag nedvességtartalma. A legjobb és legnagyobb telep Sárszentmihályon van, de számos kisebb, időszakosan működő kitermelőhely található a Rétközben (Kisvárda, Kótaj, Sényő, Rétközberencs), a Gerje-völgyben (Cegléd, Zöldhalom), a Szévíz-völgyben (Zalaszentmihály), Ásotthalmon stb. Dolomit (meszes dolomit, dolomitőrlemény, dolomitiszap), természetes kalciummagnéziumkarbonát, magnéziumtartalmú krétapor. Őrleményét olyan területeken használjuk, ahol a talaj nemcsak a mészhiány (CaC03), hanem a magnéziumhiány (MgC03) miatt is javításra szorul. Az ilyen területeken, kb. az összes hazai savanyú talajok egyharmadán, igen erőteljes az ásványi anyagok kimosódása csapadék által (az oldhatóság sorrendjében). Az anyaghiányból, 102