Radics László: Ökológiai gazdálkodás. Általános kérdések, növénytermesztés, állattenyésztés (Budapest, 2001)
1. Az ökológiai gazdálkodás általános kérdései - 1.2. Az ökológiai gazdálkodás kezdetei
összefüggésekre hívta fel a figyelmet és Sir Albert Howard, aki az Indore komposztálási módszer kidolgozásával ugyancsak úttörője volt az ökológiai gazdálkodásnak. Úgy vélte, hogy a talajtermékenységről még mindig kevés szó esik. Ezért gazdaságában beállította az első tartamkísérletet, az ún. Haughley-kísérletet. Három részre osztotta gazdasága területét, az egyiken csak ökológiai gazdálkodást végzett, a másodikon vegyesen alkalmazott műtrágyát és ökológiai módszereket, a harmadikon hagyományos művelést alkalmazott, állattartás nélkül. 1946-ban „Az élő talaj” megjelenése után született meg az igény egy, az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutató és információs szervezet létrehozására. Még ebben az évben meg is alakult Londonban a Soil Association, ami mai napig is az ökológiai gazdálkodók legfőbb intézménye Angliában. 1.2.4. Permakultúra A pennakultúra mint mozgalom 1975-1976-ban kezdődött Ausztráliában. Az alapgondolat kidolgozója Bili Mollison volt, aki 1928-ban született Tasmaniában. A természet- és környezetvédelem számos területén dolgozott, melyek során betekintést nyert Ausztrália ökoszisztémáiba. 1966-ban biogeográfusi diplomát szerzett az egyetemen. 1974-ben dolgozta ki kollegájával, David Holmgrennal a permakultúra gondolatát. A fogalom a Permanent Agriculture angol szavak mozaikszava, mely állandó mezőgazdaságot jelent. „A permakultúra kifejezéssel egy integrált, folyamatosan, szukcessziven fejlődő, az ember számára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszert neveztük meg.” (Mollison, 1978). Mollison 1976-ban részt vett egy rádióadásban, ahol a permakultúráról beszélt. A műsor elhangzása után egyre több érdeklődő jelentkezett nála, hogy még többet megtudjanak az elméletről. A nagy érdeklődés hatására adta ki Bili Mollison a „Permakultúra I” című könyvét munkatársaival együtt. A könyv megjelenése után egyre több csoport alakult Ausztrália szerte, melyek tagjai megpróbálták megvalósítani a könyvben leírtakat. Két évvel később Bili Mollison megjelentette a „Permakultúra II” c. művét, ami az előző kiadás felfrissítését, valamint gyakorlati ismeretekkel való kibővítését jelentette. A könyvnek óriási sikere volt. Bili Mollison előadássorozatot tartott Amerikában is, melynek hatására ott is számos csoport alakult. 1.2.5. Fenntartható gazdálkodás (Sustainable Agriculture) A fenntartható gazdálkodás kifejezés a szakirodalomban az 1980-as években vált ismertté, amikor a Világelemző Intézet (Worldwatch Institute) publikálta „Irány a fenntartható társadalom” című művét. Az 1987. évi amerikai törvény az „Élelmiszer-biztonságról” is a fenntartható fejlődésről szól. „A fenntartható fejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következő generáció esélyeit.” A ’80-as évek ezen eseményeinek előzményei azonban a XIX. század végére nyúlnak vissza. A biológiai, a bioszféra és a humán ökológia területén több kutató foglalkozott olyan hosszú távú programokkal, melyeknek célja a természet és a humán erőforrások megőrzése. Elsők között volt Aldo Leopold iowai származású ökológus. Felismerte, hogy a természet megőrzésének alapja a felszín alatti vizek tisztasága. Vallotta, hogy a természetnek ön36