Radics László (szerk.): Ökológiai gazdálkodás 2. Kertészet, élelmiszerfeldolgozás, -tárolás, minőségbiztosítás, ökonómia és marketing (Budapest, 2007)
5. Ökonyersanyagok és feldolgozott élelmiszerek minősége, minősítése - 5.3. Bioélelmiszerek előállítása
Binder féle szalagos szárító. A német gyártmányú, kifejezetten növényi termékek szárítására kifejlesztett és használatos 5 szalagos szárítókat különböző nagyságban gyártják. A különböző nagyságú berendezések nyerstermék-teljesítménye különböző (3500-35000 kg/24h). A szállítószalagok rozsdamentes acélsodronyból készülnek. Az áthaladási idő 1,5 és 9 óra között fokozatmentesen szabályozható. A szalagok sebessége nem azonos, az alsóbb szalagok sebessége kisebb, mint a felsőbbeké. Az acéllemez burkolatú, hőszigetelt berendezés egyik hosszanti oldalára eltolható ablakokat szereltek az anyag száradás közbeni megfigyelésére. A levegőt indirekt módon melegítik. A hőcserélőben melegített levegő a szalagok alatt egy oldalsó légcsatoma, valamint a légcsatoma és szalagtér közti, függőlegesen elmozdítható tolólemezek segítségével osztható el egyenletesen. A légáramlás keresztirányú, a ventillátor által beszívott friss levegő a hőcserélőben felmelegedve csővezetéken az oldalsó légelosztó csatornába áramlik, majd az egyes szalagokon alulról fölfelé áthaladva az elszívó ventillátorokkal fölszerelt kürtőkön keresztül távozik. A páratelt levegő recirkuláltatható, egy része csővezetékeken visszakerül a meleg levegőt elosztó oldalsó csatornába. A nyers terméket géppel adagolják és terítik a felső szalaghoz csatlakoztatott tolóelemes felhordószalaggal, az újabb típusú berendezéseken lengő szállítószalaggal és fogazott (forgó) terítőhengerekkel adgolják és terítik. Zöldségek szárítása Sokféle zöldségnövény szárítható. Ezeknek nem teljesen egyforma a szárítási technológiája. Elsősorban azoknak a zöldségnövényeknek a szárítási technológiájával foglalkozunk, amelyeknek a biotermesztése jól megoldható, illetve amelyek jól értékesíthetők. Vöröshagyma. Elsősorban fehér húsú hagymát dolgozzunk fel, mert a nyersanyag színe kihatással van a végtermékre. A sárgás színű hagyma nehezen értékesíthető. A hagymát tisztítás és mosás után szeleteljük vagy kockázzuk a vevő igénye szerint. A szeletelt vagy kockázott hagyma a szín megóvása miatt minél korábban kerüljön be a szárító-berendezésbe. Az anyag továbbításakor és beterítésekor kerülni kell a szeletek nyomódását, hogy ne juthasson hagymalé a felületre. A hagyma az erősen tapadó nyersanyagok közé tartozik, ezért a szárító felületet gyakran és gondosan tisztítani kell. Tapasztalatok alapján a hagymaszárítás kritikus hőmérséklete a következő:- 6-8% maradék-nedvességtartalom esetén 55-60 °C- 8-10% maradéknedvesség-tartalom esetén 60-65 °C- 10-12% maradéknedvesség-tartalom esetén 65-70 °C- 14-16% maradéknedvesség-tartalom esetén 75-80 °C- 16-18% maradéknedvesség-tartalom esetén 80-85 °C Ennek megfelelően, ahol a készülék lehetővé teszi, az állandó párolgás szakaszában a magasabb hőmérséklet adta lehetőségek kihasználhatók. Póréhagyma. Bő, áramló vízben alapos mosást kíván, hogy tisztítás közben tapadó, durva szennyeződés ne maradjon a növény felületén. Hazánkban a betakarítási időszakban gyakran kell tartós esőkkel számolni, így a felázott talajból való szedéskor nagyobb a szennyeződés. Tálcás Schilde-szárítokban a terítés 45-50 kg zöld-vegyes póréból. Tálváltási idő 18-20 perc. A hőmérséklet az előszárítóban 70-72 °C, az utószárítóban 58-60 °C. A szá520