Radics László (szerk.): Ökológiai gazdálkodás 2. Kertészet, élelmiszerfeldolgozás, -tárolás, minőségbiztosítás, ökonómia és marketing (Budapest, 2007)

4. Ökológiai gazdálkodás a kertészeti termelésben - 4.1. Timon Béla: Ökológiai gyümölcstermesztés

szempontokat vegyük figyelembe. Kémiai talaj fertőtlenítő szerek nem alkalmazhatók! Csemetetelepítéskor is csak az engedélyezett szereket használhatjuk a pépezésre (gyö­kérfertőtlenítésre). A faiskolai nevelés teljes időtartama alatt sem műtrágyát, sem szin­tetikus növényvédő szereket, sem kémiai növekedés szabályzókat alkalmazni nem szabad. Mivel az ökológiai gyümölcstermesztés mindenben a természetes erőforrásokon ala­pul, ezért a telepítéskor fokozottan igényli a kiválónál is jobb, jól fejlett, tartalék táp­anyagokkal jól feltöltött, szabályos eloszlású, elégséges számú és erős koronavesszőkkel rendelkező ültetvényanyagot. Az eltelepített gyümölcstermő növénytől nagyobb életre­valóságot, ellenálló képességet, a környezethez való alkalmazkodást várunk el. Az öko­lógiai gyümölcstermesztésben felhasználható ültetvényanyag minőségi követelményei­nek a magyar faiskolai szabvány I. osztályra vonatkozó paramétereinek felső értékei fe­lelnek meg. Lehetőleg kétéves koronás oltványt telepítsünk (őszibarackon kívül). Na­gyon jó a Knipp-fa is, amely törzsmegújítással - törzsben 50 cm magasan visszavágott egyéves oltványból - nevelt szintén kétéves ültetési anyag, vízszinteshez közeli állású jó koronavesszőkkel. A bio faiskolában valamivel nagyobb növénytávolságot alkalmazzunk: 100-120 cm x 30^40 cm megfelelő fajoktól függően, így kapunk jobban fejlett oltványokat. Alanyhasználat. A gyümölcsös ültetvényanyaga - a bogyós gyümölcsűek kivételével - két- (vagy több-) komponensű oltvány, amelynek gyökerét a különböző alanyok szol­gáltatják. Ezekre szemzik (vagy oltják) a nemes fajtákat. A megfelelő alany megválasz­tása a környezethez való alkalmazkodás legfontosabb eszköze a termelő kezében. Az ökológiai gyümölcstermesztésben szinte minden a hagyományos termesztésben is alkalmazott alany használható. A magasabb követelmények miatt azonban nagy körülte­kintéssel kell eljárnunk a telepítendő területhez és a kívánt fajtához megfelelő alany meg­választásakor. Legcélszerűbb nem az adott faiskolai kínálatból választani, hanem előze­tes megrendelésben lekötni a faiskolánál konkrét alanyra és fajtára vonatkozóan az ültet­vényanyagot. Az alanyválasztás legfontosabb szempontjai. Követelmény a hidegtűrés, a télállóság és a szárazságtűrés. Szükség lehet azonban magasabb talajnedvességet tűrő alanyokra is. További követelmények a vírusmentesség, a sarjhajtásmentesség, a gyors termőre fordu­lás, a korai és jó gyümölcsszíneződés. Vannak általánosan érvényes szempontok: szárazabb, hidegebb, szerényebb talajvi­szonyok között alma és körte számára a vad- (magonc-) alanyok kedvezőbbek a kló­­nalanyokkal vagy a birssel szemben. A magoncalanyok nagy fákat nevelnek. Cseresznye telepítésekor a vadcseresznye alany nagyon igényes, kiváló, nyirkos, de nem hideg, kö­zépkötött talajra való, a túlzott meszet nem tűri és kevésbé télálló. A sajmeggy mind a cseresznye, mind a meggy kiváló alanya, kevésbé igényes, homokon is megél, mélyen gyökerezik, a szárazságot és a hideget jól tűri. Kajszi termesztésben homokon a levegő­igényes kajszi magoncokat, középkötött, kötött talajon a szilva alanyokat (myrobalan) kell használnunk. Őszibaracknál a talaj mésztartalma a meghatározó, mészszegény tala­jokon az őszibarack magonca (vad őszibarack), meszes talajon a mandula a megfelelő alany. Újra telepítésnél a mandula-barack hibrid alanyokat célszerű használni. (GF677, Pema), illetve a Dávid-mandula x barack hibrideket (Peda, Avimag Cadaman) ezek fo­nálféreg rezisztensek. Növekedési erélyűk a barack magonchoz és a mandulához képest erősebb. A szilva alanyok általában jobban tűrik a hideget, a vízborítást és a levegőtlen­­séget. 340

Next