Radics László (szerk.): Ökológiai gazdálkodás 2. Kertészet, élelmiszerfeldolgozás, -tárolás, minőségbiztosítás, ökonómia és marketing (Budapest, 2007)
6. Ökonómiai és marketingkérdések az ökológiai gazdálkodásban - 6.2. Az ökológiai gazdálkodás közgazdasági elemzése
A többletmunka másik forrása a termék feldolgozása és kereskedelme. Németországban a biogazdálkodók kb. 86 %-a értékesíti termékét közvetlenül (Braun, 1990). A bioszőlő- termesztés hasonlóan jövedelmez, mint hagyományos esetben, ha egyenesen a fogyasztónak adják el. így ki tudják egyenlíteni az extra kézi csomagolás költségeit (Dabbert és Oberhofer, 1990). Az állandó költségekhez tartozhat még a gépek kiszolgálási költsége, az értékcsökkenés, a kölcsöntörlesztés. Az apróbb kiadások, a bérleti díjak stb. valószínűleg nem különböznek a két rendszerben (Lampkin, 1990). Nézzük ezek után a magyar példát, az Ökológiai Mezőgazdaság Alapítvány 304 ha-os kishantosi modellbirtokát. A biotermesztéssel összefüggő költségek alakulását illetően az általános gyakorlati tapasztalatok szerint két, egymással ellentétes tendencia figyelhető meg. Míg egyes költségnemek (vásárolt anyagok) csökkennek, addig mások (pl. a gépi munka, a munkabér és közterhei) jelentősen emelkednek. Az ökológiai termesztésben általános a munkaerőigény növekedése, amely kultúránként igen változó lehet. így például a bio őszi búza és a bio őszi árpa termesztésben többletmunkaerő-ráfordítás nem jelentkezett, azonban a bionapraforgó gyomosodásának leküzdéséhez alkalmanként igénybe kellett venni a kézi munkaerőt is. A gazdaság gyakorlatában ez a nyugdíjasok és a munkanélküliek foglalkoztatását jelenti, ami így alkalmanként enyhíti a térség ilyen jellegű problémáit is. A104, táblázat részletesen bemutatja a napraforgótermesztés költségstruktúráját, öszszehasonlítva azt a környező iparszerű termesztést folytató területek adataival. 104. táblázat. A napraforgótermesztés költségei (Ft/ha) Ökológiai Mezőgazdaság Alapítvány, Hantos-Kishantos (Schönberger, 1996) Költség (Ft/ha) 1992. 1993. 1994. 1995. Megnevezés években biológiai iparszerűbiológiai iparszerű biológiai iparszerű biológiai iparszerű termesztés esetén Vetőmag 965 905 1 100 1 126 1 250 1 596 1 365 1 917 Műtrágya--100-3 300 -4 113 Növényvédő szer-4 893 -6 041 -5 823 -7 622 Egyéb anyag Anyagjellegű — " szolgáltatás-1 367 -542 2 000 1 043-1 511 Anyagjellegű ráfordítás ossz.965 7 165 1 100 7 809 3 250 11 792 1 365 15 163 Munkabér 569 181 1 717 79 13 250 1 179 38 182 ТВ járulék 263 79 750 36 5 850 70 19 79 Segédüzemi költségek Egyéb költségek 5 842 13 625 14 883 10 738 13 550 14 697 12 942 13 818 összesen 263 53 33 1 931-562 346 352 Főágazati általános költség 35 1 109 683 1 501 2 250 2 050 1 327 1 806 Mezei leltár*8 860 3 571 1 117 4 264 2 600 3 821 5 980 9 799 Közvetlen költség 16 825 25 783 20 283 26 358 40 750 33 171 22 017 41 199 Melléktermék--Szűkített költség 16 825 25 783 20 283 26 358 40 750 33 171 22 017 41 199 * Mezei leltár= a következő évet (éveket) terhelő befejezetlen termelés értéke