Radics László (szerk.): Ökológiai gazdálkodás 2. Kertészet, élelmiszerfeldolgozás, -tárolás, minőségbiztosítás, ökonómia és marketing (Budapest, 2007)
6. Ökonómiai és marketingkérdések az ökológiai gazdálkodásban - 6.3. Az ökológiai gazdálkodás marketingkérdései
• A fosszilisenergia-felhasználás lényegesen kisebb, mint az iparszerű, kemizált, „csúcsra járatott” rendszerekben. • A termékek minősége, táplálkozásbiológiai értéke lényegesen jobb, szennyezőanyag- illetve szermaradvány-tartalma lényegesen kisebb, élelmezés-biztonsági jellemzői lényegesen jobbak. • A terméshozam ugyanolyan, vagy kissé gyengébb, mint a hagyományos farmokon, de néhány zöldségféléé jelentős mértékben kisebb lehet. • A változó költségek alacsonyabbak, bizonyos termékekért felár vagy prémiumár érhető el. A feldolgozás és a direkt eladás segíthet növelni a bevételt. • A bruttó nyereség hasonló vagy magasabb, legalábbis addig, míg a kisebb változó költség és az árból adódó előnyök képesek kiegyenlíteni a kisebb terméshozamokat. • A működési költségek magasabbak (ha speciális felszerelések szükségesek) vagy alacsonyabbak vagy hasonlóak lehetnek. A művelési és gépköltségek hasonlóak, de az üzemanyag és a javítási költségek magasabbak. Különbséget kell tenni a rendszer miatt felmerülő működési költségek és a beruházási hiányok okozta működési költségek között, amelyek kezdeti pénzügyi gondokból adódhatnak. • A munkabér költségek hasonlóak a legtöbb növény termesztésekor és az állattenyésztésben, eltekintve az intenzív sertés- és baromfitartástól. A zöldség- és gyökérnövények termesztésekor a költségek magasabbak, az elkerülhetetlen kézi gyomirtás miatt. Az alternatív gazdálkodási módok megkövetelik a sokféleséget, ezzel általában csökkentve a vállalkozás kockázatosságát és növelve az ökonómiai sikerességet. 6.3. Az ökológiai gazdálkodás marketingkérdései Mi a marketing? Miben segít a marketing ? Termékközpontú szemlélet. Gyakori félreértés, hogy ami számunkra (gyártónak, szakembernek) érték, az a fogyasztónak is érték. Ez a termékközpontú szemlélet, ami csak a termékre koncentrál, más szóval az „az kell nekik, ami nekem” csapda. Lényege, hogy nem törődik a fogyasztói igényekkel, inkább saját vágyai, jövőképe kielégítését tekinti elsődlegesnek. További tipikus példák: „Mi előállítjuk, mi eladjuk, a vevő pedig vegye meg! ” — „A vevő nem racionális, nem akarja megfizetni a minőséget! ” - „A vevő nem tudja, hogy mennyi munkára, milyen bonyolult technológiára van szükség .... ” Kereskedelemközpontú szemlélet. Jellemzője a kereskedői feladat túlhangsúlyozása. Veress Pétert idézve: ,ylz áruval való jövésmenés, babrálás, alkudozás. ” Hívei szerint a termékeket értékesítik és nem vásárolják! „A jó kereskedő mindenek előtt!” - szokták mondogatni. „Mindazon tevékenységek végrehajtása, melyek a termékek és szolgáltatások áramlását irányítják a termelőtől a fogyasztóig” 1948-ban az American Marketing Association így definiálta a marketinget. Jellemző a becsapás határait súroló és a vevők gyengéinek kihasználására építő kereskedelmi szemléletre Samuel Cummings-nak, a fegyverkereskedelem királyának egyik nyilatkozata: ,Az emberi butaság mértéke változó, de mindig létezik és sosem lehet teljesen kiaknázni. ” Ehhez hasonló egyes könyvkereskedők mottója is: „Nem számít, hogy elolvassák-e a könyvet, ha fogy! ” 581